Olcsó helyek, hátizsákos turisták és airbnb – A Nagykörút újrapozícionálásáról egyeztettünk az önkormányzatokkal

A budapesti Nagykörút ma egyfajta urbanisztikai „állatorvosi ló”: aki végigsétál ezen a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó 4141 méteren, szemrevételezheti szinte az összes, Budapestre jellemző városszervezési-tervezési problémát. A XIX. század nagy városfejlesztési projektje hosszú évtizedek óta – de a rendszerváltás óta mindenképpen – halvány árnyéka egykori önmagának, és mivel a főváros egyik legfontosabb ütőeréről van szó, állapota, jövője jóformán minden városlakót érint.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait. Folytatjuk ugyanis azt a munkát, amelyet öt éve kezdtünk, katalizátori szerepet betöltve egy közös Nagykörút Stratégia kialakításában. Ennek érdekében legutóbb tavaly szerveztünk nagysikerű ötletpályázatot felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára a Nagykörút újrapozícionálására.

Egyre inkább bulinegyed

A beszélgetésből jól kirajzolódtak a Nagykörút jelenlegi fő problémái.

Folyamatosan erősödő trend, hogy a Nagykörút egyre inkább bulinegyeddé válik. Az üzlethelyiségekben azonban jellemzően alacsony minőségű vendéglátó egységek nyílnak, amelyek rontják az ott lakók életminőségét. A többnyire olcsó helyek jellemzően a hátizsákos turistákat vonzzák.

Mivel a Nagykörúton egyre csendesebb a közlekedés, újabb és újabb teraszok létesülnek közterületen. Ezek engedélyezése sem tisztázott a főváros és a kerületek között. A fővárosé a terület, ám a főváros településképi rendeletében (TKR) nincs településképi véleményezési eljárás. Ezért a főváros a kerületekhez utalja a feladatot, ahol azonban erre sem precedens, sem humán erőforrás nem áll rendelkezésre. Ráadásul a teraszok elhelyezkedése sem egységes (van, amelyik a homlokzat előtt, és van, ami a járda szélén kap helyet), miközben a háznak egy-egy vendéglátóhely plusz műszaki terhet jelent, de a vállalkozónak nem áll érdekében a társasház közös tereinek és szerkezeteinek karbantartása.

Ha mindez nem lenne elég, viszonylag új, ám annál jellemzőbb – és a probléma, hogy a frekventált turistaövezetekben a befektetők által airbnb-szálláshelyek és apartmanok létesítése céljából felvásárolt lakásokból egyre inkább kiszorulnak az ott lakók.

Mit lehet tenni?

A helyzet persze nemcsak efféle konfliktusokat, de lehetőségeket is magában rejt, és akad már néhány jól működő példa is. A Ferencvárosi Önkormányzat úgy segíti például a házak rehabilitációját, hogy az előttük kialakított kerthelyiségek területfoglalási díjainak 30%-át visszaadják az adott társasháznak, amivel elő tudják segíteni a házban szükségessé váló munkák elvégzését, a homlokzat javítását.

Az airbnb-szálláshelyek szabályozása már keményebb dió: az egyik kerület próbálkozott azzal, hogy airbnb-szálláshelyet csak a társasház lakosságának beleegyezésével lehessen engedélyeztetni, de mint kiderült, erre a kerületnek nincs jogköre. Ezért csak annyit tudnak tenni, hogy javasolják a társasházaknak, fektessék le ezt a szervezet és működési szabályzatukban (SzMSz).

A beszélgetés résztvevői megállapodtak abban, hogy a legfontosabb cél a Nagykörút Stratégia kialakítása, illetve a kerületek között összehangolt cselekvéssor kidolgozása. Ehhez elengedhetetlen további szervezetek bevonása is a párbeszédbe.

Ami itt beválik, példamutató lehet

A Nagykörút nemcsak hagyománya és a városban elfoglalt helye miatt fontos terület, hanem azért is, mert ha itt sikerül megoldást találni a fennálló problémákra, az valószínűleg a város többi, hasonló gondokkal küzdő részén is jól alkalmazható.

A „kísérlet” korántsem példanélküli. A korábban hasonló gondokkal (is) küzdő Mariahilferstrassét jól átgondolt stratégiával alakították át úgy, hogy az 1,8 kilométer hosszú bécsi bevásárlóutca ma a gyalogosok és a kerékpárosok kedvelt területe, ahol az igényesebb vásárlóközönség megjelenésével a boltok és vendéglátóhelyek összetétele is átalakult. (Az átalakításról itt olvasható kiváló angol nyelvű beszámoló.) Párizsban is több, szlömösödő, igénytelenné váló bevásárlóutcát támasztottak, támasztanak fel különféle projektek segítségével.

Jó példa Budapesten is akad szép számmal. A bevásárlóutcák menedzsmentje program (BUM), amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hívott életre az üzletek és hagyományos kereskedőutcák kiüresedésének megakadályozása és ellensúlyozása érdekében, olyan területeket rehabilitált és tett vonzóvá a városlakók, valamint a kereskedők szemében, mint a Ráday, a Falk, a Király utca, vagy Budán a Bartók Béla út.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont maga is komoly tapasztalattal rendelkezik ezen a téren: több partner bevonásával elkészítettük a budai Böszörményi út üzletutca-stratégiáját, a projekt azóta is jól halad.

Ha a városban több helyen sikerült megváltoztatni egész utcák arculatát, épp ideje, hogy az érintett önkormányzatok, szakmai és egyéb szervezetek sort kerítsenek Budapest egyik emblematikus területének megújítására is!

Budapest, 2018. augusztus 2.

Legfrissebb híreink