Nature4Cities platform és sült krumpli: Brüsszelben járt a MUTK

Május 28. és 30. között Szkordilisz Flóra, Kósa Emőke és Körmöndi Barnabás Brüsszelben járt a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont képviseletében a Nature4Cities projekt féléves partnertalálkozóján.

A projekt három etapból áll, és most értünk az első végére; a találkozó fő célja ezért az volt, hogy előkészítsük a projekt első nagy – tartalmi és pénzügyi – elszámolását a finanszírozó Európai Bizottság releváns pályázati irodája felé. A mostani összejövetel újszerű volt annyiban, hogy míg eddig a hasonló találkozókon az összegyűjtött tudás rendszerezését végeztük, ezúttal már konkrét célokat is sikerült kitűzni.

Tartalmi tekintetben a legnagyobb előrelépés a platform fejlődése. A projekt elején felvázolt N4C platform eddig inkább vágyálom volt, és még a partnereknek is csak homályos elképzelései lehettek a konkrét működéséről. Most azonban a 6-os munkacsomag, amelynek feladata a platform fejlesztése, leadta első féléves jelentését; ezzel konkretizálódtak a platformmal szemben támasztott követelmények, és kézzelfoghatóvá váltak a feladatok.

 

Az Uniós Székház melletti régi városi park több részén fellelhetők a természetes növekedésében hagyott és a rovarvilág feltételeit támogató területek, ennek üzenetét gyakran információs tábla is hirdeti

Az N4C platform több beépülő modulból fog állni, amelyek külön-külön és együtt is arra lesznek használhatók, hogy a várostervező megítélhesse egy tervezett természetalapú megoldás előnyeit, hátrányait, alkalmasságát egy adott városi probléma kezelésére. A platform segítségével a beavatkozás bekerülési költségei is megbecsülhetők lesznek, szükség esetén pedig arra is választ ad majd, hogy egy adott városi kihívás kezelésére mely természetalapú megoldás (NBS) a legalkalmasabb.

A MUTK mint a 2-es munkacsomag vezetője szintén beszámolt az eddigi eredményekről. A 2-es munkacsomag feladata eddig a városi kihívások meghatározása volt, az ezek – és egyúttal az NBS-ek – kontextusában értékelő indikátorok kiválasztása, teljes körű dokumentálása. Jelenleg az indikátorok kiszámítására alkalmas modellek összegyűjtése zajlik, hogy aztán kiválaszthassuk a legjobb és legkönnyebben alkalmazható mérési és értékelési módszereket (nemcsak szoftvereket, hanem egyben gondolati modelleket is). A kiválasztott modellek segítségével fogunk tovább dolgozni a természetalapú megoldások (NBS) elsősorban környezeti és várostervezésre gyakorolt hatásainak számszerűsítésével. Ez utóbbi munka végeredménye egy olyan egyszerűen alkalmazható adatbázis lesz, amelyben a természetalapú megoldások számottevő hatásait fogjuk összegezni – természetesen a teljesség igénye nélkül.

A munka a várostervezés szempontjából azért hasznos, mert az önkormányzatok egy-egy projekt koncipiálásakor, azaz a beavatkozások és a költségek tervezésekor jobban és pontosabban meg tudják majd tervezni az akció hasznát és tényleges hatékonyságát. Például a most futó TOP-os zöldváros-pályázatok hatékonysága is mérhetővé válik – nemcsak a tervezéskor, hanem a kivitelezés után, a monitorozási időszakban is.

A projekttalálkozó kötelező programján kívül munkatársaink fontos szakmai tapasztalatokat szereztek a gasztronómia városfejlesztésben betöltött szerepéről is. Ez a gyakorlatban a belga csokoládé, a sör és a sült krumpli tesztelését jelentette. Szemlélődő sétáink során készült képeink néhány példát mutatnak egy zsúfolt és túlterhelt európai város természetalapú megoldásaival kapcsolatos próbálkozásaira.

A belső, forgalmas városrészek terein sokféle megoldást találhatunk a hagyományostól eltérő növénytelepítésre és a városi lét kicsit “elülősebb” szemlélésére

Legfrissebb híreink