A Nagykörút és a Boráros tér megújítása

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont jó ideje törekszik arra, hogy gyakornokai számára olyan kurzusokat biztosítson, mely egyaránt jó a városnak és tanulságos a résztvevőknek. Emellett a Nagykörút fejlesztésének a gondolata is több ízben témája volt szakmai egyeztetéseknek és hallgatói ötletpályázatoknak. Ez a két törekvés öltött testet nyár elején amikor a MUTK hat, a Debreceni Egyetem településmérnöki szakán tanuló brazil hallgatót látott vendégül egy négyhetes szakmai gyakorlat keretén belül. A munka eredményeképp a hallgatók 2020. augusztus 6-án prezentálták terveiket a budapesti Nagykörút, valamint a Boráros tér megújítására. A gyakornoki program a DE és a MUT ősszel megkötött együttműködési szerződés keretén belül valósult meg.

Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatójának köszöntője után Csomós György, a MUT elnökségi tagja, a Debreceni Egyetem Építőmérnöki Tanszékének településmérnöki szakfelelőse üdvözölte a jelenlévőket. A településmérnöki szak immáron kilenc éve fut a Debreceni Egyetemen, előző évben pedig angol nyelven is elindították. A Debreceni Egyetem külföldi – főként brazil és közel-keleti – mesterképzéses hallgatóiról az oktatók benyomása egyértelműen pozitív: szorgalmasak, felkészültek, jó anyagokat készítenek, amit a csütörtökön tartott prezentáció is bizonyított. A hallgatók négy hetet töltöttek Budapesten, eközben több budapesti kollégával is konzultáltak, köztük Kocsis János Balázzsal, a MUT alelnökével, a Budapesti Corvinus, valamint a BME oktatójával. Beszélgettek továbbá Körmöndi Barnabással, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont munkatársával, Torma Dániellel, a BKK munkatársával, valamint Bodor Ádámmal, az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) volt elnökével, kerékpáros szakértővel.

A hallgatók a budapesti Nagykörútra, valamint a Boráros térre készítették el jelenlegi helyzetelemzésüket, megújítási terveiket. A külföldi gyakornokok egy hónapot töltöttek Budapesten, de vannak közöttük olyanok is, akik debreceni tanulmányaik előtt egy évig éltek a magyar fővárosban. Az előadás első felében a Nagykörútról volt szó, melynek vizsgálatához a 4-6-os villamos vonalának nagyobb megállóit, tereit, valamint közlekedési csomópontjait vizsgálták.

Az előadók munkájuk során egy kisfilmet is készítettek, melyben a Nagykörúton, valamint a Boráros téren áthaladók benyomásait, használói szokásokat vizsgálták a szóban forgó helyszínekről. A vizsgált tereken általános probléma az igen elenyésző zöldterület, a hatalmas forgalom, zsúfoltság, a parkolóhelyek hiánya, melyek jelentős nyomást helyeznek a közlekedő tömegre. Érdemes még megemlíteni a hajléktalanok jelenlétét, valamint a részben ebből fakadó biztonságérzet hiányát, mely főleg a Boráros téren, a Nyugati pályaudvaron, valamint a Blaha Lujza téren jellemző. Érdekes, hogy a Jászai Mari téren, illetve a Nagykörút északi szakaszán pozitívabbak a benyomások

Habár a Boráros térnek a Duna közelsége miatt is megvan rá a lehetősége, hogy jó találkozási- valamint rekreációs helyszín legyen Budapesten, a közlekedők nem érzik magukat biztonságban (sötét aluljáró, kevés zebra,  hajléktalanok), a kevés szolgáltatás, a nagy áthaladó forgalom, valamint az ebből fakadó zsúfoltság lassítja ezt a folyamatot.

Általánosságban el lehet mondani, hogy minden érintett helyszínen nagy figyelmet kellene fordítani a zöldterületek növelésére, valamint a járdák rendszeres karbantartására. Elengedhetetlen lenne, hogy a járdák mentén még több fát ültessenek, valamint a kihasználatlan, jelenleg beton, illetve aszfalt-borította felületeket is zölddel kellene beborítani. Az autóforgalom enyhítését célzó intézkedések között nagy szerepet kaphatna a parkolóhelyek csökkentése, valamint parkolódíjak növelése, és a nagyobb fluktuáció érdekében a maximális parkolási idő csökkentése. Így a Nagykörúton található parkolóhelyek valóban azt a célt szolgálhatnák, amire hivatottak: az üzletek jobb autós elérhetőségét. Mindez csökkentené a zsúfoltságot, a légszennyezést, valamint több utas használna közösségi közlekedést vagy kerékpárt.

A budapesti Petőfi hidat az első világháború után építették. Ez a vizsgált terek adottságain is meglátszik: a Nagykörút déli szakasza később indult fejlődésnek, mint az 5. kerülethez közelebb eső északi fele. Emiatt a Nyugati pályaudvar, az Oktogon, vagy épp a Blaha Lujza tér már igen régóta városközpont jelentőségű csomópontok, szemben a Corvin negyeddel, melyre ugyanez 10 évvel ezelőttig kevéssé volt jellemző. Ellentétben a többi budapesti híddal, a Petőfi hídból hiányzik az egyedi arculat, mely nem teszi turistalátványossággá. A hallgatók a híd esztétikusabbá tételére is elkészítették terveiket. Olcsóbb megoldásként a híd járdái felett növényzettel borított íveket lehetne létrehozni, mely jelentősen javítana az áthaladó gyalogosok közérzetén. Modernebb, ambiciózusabb tervként az egész hidat átszelő, nagy, ugyancsak növényzettel borított szerkezetet lehetne építeni, mely a hídnak egyediséget, az áthaladó gyalogosoknak, kerékpárosoknak, valamint autósoknak pedig kellemes látványt nyújtana, nem is beszélve a projekt környezetvédelmi előnyeiről.

A prezentáció után a jelenlévők: többek között Erő Zoltán, Budapest főépítésze, valamint Reiner Roland, Ferencváros Önkormányzatának alpolgármestere is méltatta a hallgatói terveket. Erő Zoltán Jan Gehlt említette példájában, aki szerint egy teret a tervezés megkezdése előtt egy teljes napon át kell megfigyelni, a hallgatók pedig ezen túlmutatva egész útvonalakat bejárva és lehetséges használói magatartásokat követve figyelték meg a Nagykörút, illetve a Boráros tér környékének problémáit.

A hallgatók által készített rövid kisfilm érdekes és hasznos adaléka lehet annak a társadalmi egyeztetésnek, melyet a Budapesti Közlekedési Központ áprilisban indított a Petőfi Híd és a Boráros tér átalakításáról. A prezentáció után a jelenlevők rövid szakmai beszélgetés során megegyeztek, hogy folytatni fogják a munkát egy sokkal inkább környezetbarát, élhető, 21. századi Nagykörútért.

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük