A #forgalommal indult a Nagykörút_ON

A Nagykörút és forgalom kapcsolatára gondolva először valószínűleg mindenkinek az autók és a villamosok jutnak eszébe, csak utánuk következnek az autóútra kényszerülő bringások, vagy a gyalogosok, akiknek az érdekei háttérbe vannak szorítva. Utóbbiaké például olyannyira, hogy a közlekedési vizsgálatoknak nem képezik a részét, holott a korszerű városfejlesztés egyik alapvetése, hogy a közterület a gyalogosoké, bicikliseké, vagyis azoké, akik nem csak áthaladni szeretnének rajta, hanem élni, aktívan használni és élményeket gyűjteni.

Szeptember 26-án elindult a Nagykörút_ON eseménysorozat a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezésében, melynek témája a #forgalom volt. Az eseménysorozat ötletét a nyáron megrendezett Továbbgondolt Nagykörút című esemény adta, amelyen sok izgalmas téma merült fel a Nagykörút vonatkozásában, amikről érdemes beszélgetni.

„Mindenfajta urbanisztikai fejlesztés összefügg a közlekedéssel”– vezette fel az esemény témáját moderátorként Bagi László, a Forbes újságírója. Ezzel a megállapítással minden meghívott előadó és a tavalyi „Gondoljuk újra a Nagykörutat!” pályázat fiatal urbanistái is egyetértettek, a beszélgetés vissza-visszatérő eleme volt. A Nagykörút esetében is ennek mentén gondolkodtak a pályázók, egyik fejlesztés a másik nélkül nem működik, a forgalom pedig egészen alapvetően befolyásolja a körút használhatóságát mind a közlekedés, mind a környezeti terhelések, mind az összkép szempontjából.

A meghívott előadók közül Beleznay Éva, Budapest 2007-2010 közötti főépítésze kezdte a prezentációk sorát a Budapest Szíve Program ismertetésével. A program keretében szépült meg a Kiskörút, ami több szempontból is jó példa a Nagykörút élhetőbbé tételének lehetőségére. Mindkét irányban megvalósult a kerékpársáv, a kétszer két fasor kialakítása, füvesítés, továbbá a járdák kiszélesítése az átjárhatóság, teraszos kitelepülés lehetővé tételéért. Utóbbinak érdekes módon kevésbé örültek a helyi lakosok, mivel a parkolóhelyek rovására történt a szélesítés, ugyanakkor a gyalogosforgalom szempontjából nagyon kedvező a változás. A Nagykörút esetében a járdák szélesítésére nem feltétlenül lenne szükség, ha az olyan fölösleges utcai elemeket, mint a kihasználatlan telefonfülkék, bódék, eltávolítanák, és ezzel hasznos tér szabadulna föl.

A kiskörúti kétszer két sávos autóutat nem tudták a Budapest Szíve Program keretén belül szűkebbre átépíteni, mivel szemben a nyugat-európai trendekkel, itthon az autósforgalom részesült előnyben a városfejlesztések során. Dr. Orosz Csaba, közlekedéstervező mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense azt a felfogást tartja követendőnek, amely szerint annál értékesebb egy utca, minél nagyobb a gyalogosforgalma, ami Amszterdamban és Londonban például már jól megfigyelhető. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a nagykörúti, szintén kétszer két sáv megszűnhet a közeljövőben, mivel egyelőre a kiváltásához szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésre – P+R parkolók, vasúti és autós hidak. A forgalomcsillapítás kapcsán is jól tetten érhető, hogy mennyire komplex feladat a városfejlesztés – nem lehet csak kis részegységekben gondolkodni, különben olyan ellenhatások érhetik az adott területet, mint például a Beleznay Éva által említett rakparti forgalom felengedése a forgalomcsillapított Kiskörútra.

Molnár Berta, a Magyar Kerékpárosklub közlekedésszakmai főtanácsadója kerékpáros szempontból értékelte a Nagykörutat, ahol a kerékpársávok nyújtotta biztonsággal jelentősen megnövekedhetne a biciklivel közlekedők száma – ami a Balázs Mór terv azon célkitűzésével is jó összhangban lenne, hogy 2030-ra a jelenlegi 2%-ról 10%-ra emelkedjen a kerékpár közlekedésből való részesedése. A Nagykörút esetében külön érdemes kiemelni, hogy 5 km-es távolság esetén a bicikli a leggyorsabb közlekedési eszköz – erről a szabad és gyors haladásról valószínűleg sokan ábrándoztak már a dugóban állva a körúton.

A tavalyi pályázat résztvevői, Bicskei Viktória, Kovács Bendegúz, Kovács Tamás és Marosi Péter többek között el szerették volna oszlatni a nagykörúti lehetséges átalakítások ötleteit övező mítoszokat. Markáns kérdés a parkolóhelyek felszámolása, amellyel kapcsolatban fontos látni, hogy a körúti parkolóhelyek nagy részét a környéken lakók foglalják el, miközben a belvárosi parkolóházak jórészt üresen állnak, tehát lenne lehetőség az autók körúton kívüli elhelyezésére már most is. Kovács Tamás felvetette, hogy szükség van-e egyáltalán ennyi parkolóhelyre, hiszen a körút mentén kb. 600 hely van, miközben például az épülőfélben lévő József nádor téri mélygarázst 525 férőhelyesre tervezték. A kérdés jövőbeni megválaszolásához a Kerékpárosklub azon adata is hasznos lehet, mely szerint a körúti parkolóhelyek átlag 40%-a egész nap üresen áll.

A körúti parkolás szigorú szabályozásával, esetleges megszüntetésével egyetértett minden előadó, annál is inkább, mivel külön terhelik a forgalmat azok, akik hosszan köröznek parkolóhely után kutatva. Orosz Csaba szerint szükség lenne a parkolási díj drágítására azért, hogy eleve kevesebben akarjanak a belvárosban autózni. Emellett kiemelte azt is, hogy a parkolás hétvégi ingyenes volta a belváros élhetőbbé tétele szempontjából kifejezetten káros.

A forgalommal kapcsolatos fejlesztések része lehet a kerékpársávok kialakítása mellett a carsharing rendszer szerepének növelése, ami által parkolóhelyek szabadulnának fel, mivel folyamatosan használatban lennének az autók. Egy olyan digitális parkolási rendszer pedig, ami egyrészt jelzi, hogy hol található hely a parkolóházakban, másrészt összeköttetésben áll a Futár szolgáltatással, segítené az utak tehermentesítését. Az autós sávok szükséges száma erősen vitatott, az viszont biztos, hogy gyalogos és kerékpáros szempontból is kedvezőbb lenne az egy sáv, ami hatékonyan ösztönözné a közösségi közlekedés használatát is.

A körúton közlekedő szereplők egyikét sem lehet tehát figyelmen kívül hagyni, ha a körúti forgalom szabályozásáról van szó. Az azonban nyilvánvaló, hogy jelenleg mind a gyalogosok, mind a biciklisek igényei háttérbe vannak szorítva az autósokkal szemben. A helyzet megoldásához vezető egyik első lépés annak felismerése, hogy a mostani állapotok valójában egyik fél számára sem ideálisak, sem az idejüket dugóban töltő autósoknak, sem az autós sávban közlekedő bicikliseknek, sem pedig a zajnak és pornak kitett gyalogosoknak. A 21. századi Nagykörút megteremtéséhez fontos annak elfogadása, hogy a különböző közlekedési módoktól függetlenül mindenki egyenrangú használója, lakója a városnak, ezért olyan integrált közlekedési rendszerre van szükség, ami mindenki számára teret ad, és biztosítja az élhető és fenntartható városi környezet létrejöttét.

A Nagykörút_ON novemberben folytatódik, témája a körúti gasztronómia lesz.
Több információ az esemény facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/170490033504580/

Mentés