A szerethető Nagykörúthoz szervezőerő kell – beszámoló a Továbbgondolt Nagykörútról

nagykörút0Folyamatosan napirenden van, megannyi civil szervezet, alulról jövő kezdeményezés foglalkozik vele, és időről időre a városvezetés is a kezébe veszi az ügyet, hátha történik valamilyen előrelépés – nem véletlenül: a Nagykörútnak, fővárosunk egyik legemblematikusabb ütőerének minden adottsága megvan ahhoz, hogy kedvenc közterületként funkcionálhasson, mindazonáltal ma senkinek sem jut róla más eszébe, mint a vizezett ászokos kocsmák, a gyroszosok, vagy az olcsó kínai illatszeresek.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) emiatt tartotta indokoltnak már 2016 tavaszán, hogy felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára olyan ötletpályázatot hirdessen, amely a Nagykörút újrapozicionálását tűzi ki céljául. A feladat pedig egy olyan marketingkommunikációs terv elkészítése volt, amely kiemelten arra helyezi a hangsúlyt, hogyan lehetséges jól működő, vonzó üzletutcát létrehozni a Nagykörútból úgy, hogy az mind az idelátogató turisták, mind a mindennapi közlekedésük során áthaladó itt élők, dolgozók körében népszerű bevásárlóutcaként funkcionálhasson, hogy a Nagykörút egy szerethető, trendi brandet jelentsen.

A tavalyi pályázatot övező nagy érdeklődés indokolta, hogy egy év távlatából ismét bedobjuk a témát a közgondolkodásba, és a nyertes csapatok szélesebb közönséggel is megoszthassák tapasztalataikat, valamint ők is továbbgondolják egy év távlatából az akkor leadott pályázati terveiket, stratégiákat. Ezért a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által üzemeltetett Budapest Projekt Galéria szolgáltatta a helyszínt, ami arra is lehetőséget nyújtott, hogy a kerekasztal-beszélgetést követően valódi, kötetlen interakció jöhessen létre a szereplők, és az érdeklődő vendégek között. Valójában a MUTK nem titkolt szándéka ezen interakciók sokszorosítása, hogy mindenki, legyen akár szakmai, akár felhasználói (lakossági) oldalról érintett, bevonódhasson, részt vehessen azokban a kreatív folyamatokban, amik a városvezetés döntéseire hatást gyakorolhatnak.

nagykörút2Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes asszony nyitotta meg, aki összefoglalta, mennyi különböző, alulról, vagy felülről jövő, a maga nemében hatékony fejlesztői kezdeményezés övezi a Nagykörutat, mint például a Budapest100 2016-os Nagykörút tematikája, amibe a MUTK tavalyi ötletpályázata is illeszkedett. Hozzátette, hogy örömmel tapasztalja, mennyi fiatal, friss, kreatív gondolkodású résztvevővel gazdagodik évről évre az urbanisztika színtere.

A hallgatók fiatal lendülete mellé azonban olyan alaposság is társul, amit még a nagy generáció is megirigyelhet. Prezentációjukból kiderült, hogy rendkívüli részletességgel dolgozták ki a stratégiát, a Nagykörutat meglehetősen hosszú szakaszon elemezték végig, kérdőíves felmérésekkel gazdagítva az eredményeket. Ebből az elemzésből született az a felismerés is, hogy a Nagykörút nem egy egybefüggő terület, nem egészében értelmezendő, hanem szakaszonként érdemes megközelíteni, azok eltérő sajátosságaiból fakadóan. Ez a szakaszolás évtizedes múltra vezet vissza, gondoljunk akár a Teréz körúton az esküvői ruhaszalonok, vagy a Ferenc körúton a szexshopok dominálta kínálatra, mindenképpen tematikus fejlesztésben érdemes gondolkodni.

Egy év távlatából a hallgatók arra lettek figyelmesek, hogy a tavalyi megmozdulások mintha egy hullámot indítottak volna el, mintha egy fejlesztési folyamat lenne kibontakozóban. Egyfelől kezdenek megjelenni a trendi gasztrohelyek, kézműves sörözők, egzotikus, klasszikus, és reform élelmiszer üzletek, amelyek éppen egyediségükből fakadóan lendítenek mind a Nagykörút kínálatán, mind annak utcaképén, így (fel)használóinak társadalmi összetételén is. Továbbá a legújabb urbanisztikai trend: a köztérfoglalás itt is érvényesült már pár alkalommal. A tavaly felújítások miatt lezárt, ezért spontán birtokba vett, idén alulról jövő kezdeményezésre 4 hétvégén köztérré változó Szabihíd nyomán itt is hatalmas közösségi bulit rögtönöztek az emberek, legyen szó a magyar fociválogatott győzelméről, vagy tüntetésről, egy-egy estére birtokba vették a körutat. Harmadrészt, a hallgatók meglátása szerint a tervezett fejlesztések közül az igazán nagy előrelépést a Blaha Lujza tér felújítása jelenti majd, de a tér jellege csak akkor fog változni, ha nem csupán burkolatcsere történik, hanem új funkcióval is ellátják azt.

nagykörút6Ongjerth Richárd, a MUTK vezető tanácsadója, valamint a tavalyi hallgatói pályázat ötletgazdájamegerősítette, hogy a tavalyi Nagykörút fókuszú programok valóban jelentős kezdeményező hullámot indítottak el. Az ötletpályázat – amit akkor is számottevő önkormányzati érdeklődés övezett – a többi kezdeményezéssel együtt úgy tűnik, felnyitotta városvezetés szemét, hogy elérkezett a tettek ideje. Ennek eredményeképp írta ki a Főváros a TÉR_KÖZ Pályázatot is a közterek fejlesztésére, aminek elemét képezheti az utcaportálok egységesítése is. Ongjerth Richárd épp egy ilyen projektet emelt ki: a XII. kerület a Böszörményi út utcaportáljainak egységesítésével pályázott, ennek kapcsán bízta meg a MUTK-t üzletutca fejlesztéssel. A Böszörményi Úti Kereskedelemfejlesztési Program jó példával szolgálhat további üzletutcafejlesztési törekvéseknek is, lévén, hogy ott már megkezdődött a szervezeti összefogás a kereskedők részéről.

Király Gabriella bevásárlóutca menedzser (BUM) is azt hangsúlyozta ki, hogy mennyire kritikus lépése a szervezeti összefogás egy ilyen jellegű projektnek. A BUM missziója, hogy a külföldi tapasztalatokat hazai körülményekre adaptálva, összefogást sürgessen a lehetséges üzletutca kereskedői között, akik szervezetbe egyesülve képessé válnak arra, hogy kommunikációt kezdeményezzenek, így partnerei lehessenek az önkormányzatoknak. Számos törekvésük máris gyümölcsöző tematikus utcákat eredményezett Budapesten, akár a művészeti tematikájú Bartók Béla Boulevard, akár az antikvitás üzleteiről híres Falk Miksa utca is jó példaként szolgál.

Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze felidézte azokat az időket, amikor ezekhez a tematikus utcákhoz hasonlóan a Nagykörút még teljes pompájában olyan bevásárlóutcaként funkcionált, amilyenről ma az urbanisztikai kezdeményezések álmodnak: a 60-as, 70-es, 80-as évek Nagykörútja mint köznépi bevásárlókörút családi bevásárlások helyszínéül szolgált, tele színvonalas kirakatokkal. Akkoriban még nem volt más alternatíva, viszont mikor a 90-es években megjelentek az első plázák, a vásárlóerőt a jobb kínálat, és a kényelem elszívták a körútról, és ez jelentette a nívós üzletek végét – és a gagyik megjelenését.

nagykörút1

Az állófogadást megelőzően a közönségnek is lehetőségében állt kérdéseket feltenni, ezek egy részére a helyszínen is válaszoltak a meghívott vendégek, de azok a kérdések is napirendre kerülnek a közeljövőben, amelyekre nem maradt idő. A közönség soraiban túlnyomórészt önkormányzati munkatársak ültek, jelentős érdeklődés övezte az eseményt a Nagykörút érintette kerületek képviselői részéről is, de az említett Böszörményi üzletutca fejlesztést kezdeményező Hegyvidék munkatársai is megjelentek. A nem önkormányzati színekben érkezőket leginkább az érdekelte, milyen szerep juthat a Nagykörút fejlesztésében az önkormányzatoknak. A válaszokból egyértelműen kiderült: nem lehetséges előrelépés az önkormányzatok szerepvállalása nélkül. Ugyanakkor az önkormányzat csak olyan szereplővel tud kommunikációt folytatni, amelyik szervezetként működik, ezért a szervezetfejlesztés kritikus lépés egy ilyen akció során. Ebből fakadóan a kommunikáció, a részvételi megoldások – vagyis az a gyakorlat, amit a MUTK folytat, amikor a kereskedői összefogás önkormányzati kezdeményezésekkel való találkozását megszervezi, az érintetteket bevonja a tervezésbe -, úgyszintén elengedhetetlen eszköze egy ilyen léptékű terv megvalósításának. Magától ugyanis nem fog megindulni semmilyen fejlődés – ezt tükrözi a Nagykörút mai utcaképe is. A keresletet mindig a létező piac generálja, a piac megváltoztatásához azonban szervezőerő kell: a kereskedelmi szervezetek azután szakértők közbenjárásával felmérhetik, szakaszonként milyen igényekre érdemes a kínálatot szabni ahhoz, hogy emelkedjen a Nagykörút színvonala – és a szintén igényelt, de színvonaltalan, gagyi üzletek így kijjebb szorulhatnak az ennél sokkal többre érdemes Nagykörútról.

 nagykörút4

A közönség visszajelzései alapján meglehetősen nagy igény van ilyen jellegű eseményekre, a Nagykörút témája tavaly óta nem, hogy lekerült volna a napirendről, hanem annál nagyobb érdeklődéssel jelentkeztek a résztvevők. Számos, az üzletutcán kívüli téma is felmerült, ezek közül az egyik leggyakrabban visszatérő a forgalom kérdése volt. Ezért a MUTK a hallgatókkal együttműködésben már a következő eseményt tervezi, annak reményében, hogy olyan városvezetési visszhangra talál, ami látható, tapasztalható fejlődést fog eredményezni egy szerethetőbb Nagykörútért.

Ezúton is köszönjük a The Box Donut Kft-nek – a Nagykörút egyik példásan trendi gasztroüzletének – a csodafinom kockafánkokat, amikkel hozzájárultak az eseményhez!