Egyetemistákkal Wachau nyomában: lezárult a DANUrB tavaszi szakasza

Az északi oldalon Visegrád, Dömös, Pilismarót, Helemba, Ipolynádasd, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce, Kisoroszi, Dunabogdány. Délen pedig: Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szigetbecse, Makád, Lórév. Ezekben a településekben közös, hogy a Duna partján fekszenek, és mind érintettek a DANUrB elnevezésű nemzetközi projektben, amelynek az a célja, hogy fenntartható településmodelleket kínáljon a Duna mentén lévő falvaknak, városoknak. A munka elkezdődött, és halad a fő cél, vagyis a Duna Kulturális Promenád létrehozása felé. Ez turisztikai márkává egyesíti a Duna-menti településeket, olyan tematikus utakat és fejlesztési lehetőségeket kínálva, amelyek növelhetik a látogatók számát, és meghosszabbítják a régióban töltött idejüket.

A projektben a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont is részt vesz: a júniusban lezárult második szakaszban adatgyűjtést, interjúkat készítettünk, a gyűjtött adathalmaz módszertani elemzését végeztük. A szakasz végére összeállt egy olyan elméleti módszertani anyag, amely vitaindítóként szolgálhat a projekt további stratégiaalkotási mintaprogramjainak kidolgozásában.

A második szakasz talán legfontosabb tanulsága, hogy a DANUrB projektben úttörő munka körvonalai bontakoznak ki: kiderült, hogy a felvetett probléma – a projektben vizsgált települések vonzóvá tételének módjai – nem oldható meg sem a hagyományos településfejlesztési, sem a jelenleg újszerű turisztikai megközelítés kizárólagos alkalmazásával. Meg kell találnunk azokat a módszertani megoldásokat, amelyek képesek mindkét irányú szempontrendszert eredményesen ötvözni.

A friss látásmódot kerestük akkor is, amikor a projekten belül meghirdettük gyakornoki programunkat mesterszakos geográfus-hallgatók számára. Feltevésünk beigazolódott: rendkívül hasznos és új nézőpontot hozott magával a geográfus egyetemi hallgatók bevonása az adatgyűjtési és feldolgozási munkába. A diákok teljesen friss szemmel vizsgálták a felvetett kérdéseket, többször saját készítésű térképen mutatva be, kívülállóként mit látnak az adott településből, mely turisztikai vagy helyi attrakciókat veszik, vagy épp nem veszik észre, mi az, ami hat rájuk, és mi az, ami nem. Ez nemcsak remek oktatási lehetőség, de a tervezői munkába is új szemléletet hozott. A hallgatók bevonásának ötletét egyébként az ausztriai Wachau példája adta. A ma már elsőrangúan működő turisztikai-településfejlesztési projekt előkészítésében annak idején ugyancsak részt vettek egyetemisták. Észrevételeik, sajátos szempontjaik nagyon sokat adtak hozzá a későbbi eredményekhez.

A munka korántsem zárult le: a tudásközpont a közeljövőben javaslattevő és vitaindító dokumentumot készít. Célunk, hogy ráleljünk azokra a helyzetfelmérési, értékelési, tervezési és stratégiaalkotási eszközökre, amelyeket alkalmazva az egyes települési vagy kistérségek döntéshozói és releváns szereplői maguk is képessé válnak saját településük fejlesztésére, értékelésére. A következő fél év részben ennek az eszköztárnak a tesztelésével, illetve széles körű terjesztésével telik majd.