“Európai tekintetben ez a projekt úttörő” – interjú Szkordilisz Flórával a Nature4Cities kick-off meetingjéről

Flori_in_AngletSzkordilisz Flóra a MUTK projektmenedzsere november elején a Nature4Cities projekt 3 napos kick-off meetingjén vett részt, aminek a franciaországi Anglet adott helyet. Flórát a meeting tapasztalatairól, a projekt részleteiről kérdeztük:

Miért volt fontos ez a franciaországi találkozó?

Minden projekt kezdő találkozója olyan, mint a fociban a kezdő rúgás – csak ennek nagyobb tétje van: a partnerek itt ismerik meg egymást, egymás kompetenciáját, itt döntik el, hogy a következő négy évben hogyan szeretnének együtt dolgozni. Itt a hogyanon van a  hangsúly: hogy milyen módszereket találnak ki, hogy folyamatos legyen a kommunikáció, és legyen visszacsatolás a munkacsoportok között.

Erre a projektre milyen módszerek lesznek? Milyen sűrűn lesznek találkozók?

Manapság az online megoldások jócskán megkönnyítik a projektszervezést, hiszen partnerek jöttek például Törökországból, Spanyolországból és még további 7 országból, így e-mailen, skype konferenciákon, és a projekt online platformján tartjuk majd a kapcsolatot. Találkozók félévente lesznek, de 26 partnert összetartani félévenként nem lehet. Ebben a projektben a legkülönbözőbb szakemberek vesznek részt, például Önkormányzatok is, Kelettől Nyugat felé haladva: Ankara – Törökország; Szeged – Magyarország; Milánó agglomerációja – Olaszország, Alcala de Henares – Spanyolország városaié. Tehát kezdve a politikusoktól, a klasszikus értelemeben vett kutatók, fejlesztési ügynökségeken dolgozó szociológusok, geográfusok, klímakutatók, építészek, tájtervezők, mindenki részt vesz a projektben. Na most gondoljunk csak arra, hogy egy fogalmat az azonos nyelven beszélők sem tudnak egyértelműen definiálni. Ezért létre kell hozni egy közös szótárat, egymás szakmai nyelvét is meg kell, hogy tanuljuk. Projekteknél ez jellemző, de az eddigieknél (SPECIAL, Ensure) csak várostervezőkkel dolgoztunk együtt, így ez most új tapasztalat a MUTK-nak is.

A kick-off meetingnek pedig abban van jelentős szerepe, hogy tisztázásra kerüljenek a fő célok: ha nem lenne folyamatos kommunikáció, a feladatok szétosztásának ilyen rendszerezett hierarchiája, akkor káosz lenne. Meg is fogalmazódott félelem arra nézve, hogy mi lesz, ha nem tudjuk sikerre vinni a projektet, hiszen 4 év elsőre nagyon soknak tűnik. Mégis, olyan nagy vállalásokat tett a konzorcium, amik igénylik is a 4 évet.

Például milyen vállalásokat?

A projekt fő célja, hogy olyan új közigazgatási, illetőleg gazdasági, szociológiai eszköztárat állítsunk fel, ami elősegíti a nagyvárosokban a természetközeli megoldások alkalmazását. Ez elsőre talán bonyolultnak tűnhet. Ha konkrétan szeretném megfogalmazni, akkor arra kell gondolni, hogy olyan online platformot hozunk létre, amin különböző közigazgatási, gazdasági modellek, és a klimatikus háttér is biztosítva van. Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy természetközeli megoldásokat alkalmaz a városfejlesztés -tervezés folyamán, például eldönti, hogy egy utcába telepít egy fasort, akkor minden tudományág vonatkozó ismeret- és háttéranyagát eléri ezen az online platformon. Továbbá azt is meg fogja találni ezen a platformon, hogy ez ökoszisztéma szolgáltatások terén, vagy klimatikusan mennyiben fog hozzájárulni az adott területnek a mikroklímájához, valamint, hogy a lakosokkal milyen participációs akciókkal lehet elfogadtatni az ilyennemű változtatásokat. Ezen felül az anyagi vonzatok, anyagi haszon is meg lesz határozva, elég komplex lesz. Vannak különösen nehezen megfogható kérdések – ennek a projektnek a végére számos olyan kézzelfogható információt szeretnénk ugyanis elérhetővé tenni várostervezők, döntéshozók számára, amely egyelőre egyáltalán nem áll rendelkezésre. Nyilván vannak erre példák Amerikában, de ott más a kontextus. Európai tekintetben ez a projekt úttörő.

Ez tehát a teljes projekt célja. Ezen belül van 10 munkacsomag, amiből a 2. vezetője a MUTK. Milyen szerephez jut a Tudásközpont?

Mi a 2. munkacsomag vezetői vagyunk. Ebben a munkafázisban elsősorban az első 2 év-ben fogunk tevékenykedni, és más partnernek is felettesei vagyunk. Más munkacsomagban mások a felelősök, a MUTK felettesei. Minden munkacsomagon belül vannak nagyobb feladatok, meg alfeladatok, ezeknek mind vannak felelősei. Van egy komoly hierarchia, amit be kell tartani, hogy gördülékenyen folyhasson a munka.

Nagy vonalakban a 2. munkacsomagnak mi a feladata?

Ha az 1-es munkacsomag a projekt keretrendszerét, az adatok rendszerezését vállalta magára, az alapozást, akkor az a pince, és a kettes munkacsomag az első sor tégla, ami az 1-esre épül. A 2-es természetesen további infót szolgáltat a többi munkacsomag számára, és így tovább. A 2-es munkacsomag a városi teljesítmény indikátorokat határozza meg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy először meg kell határozni egy városi probléma indikátorcsomagot, ami azt jelenti, hogy fel fogunk sorolni rengeteg városi problémát, és ezekhez kell társítani olyan mérőszámokat, amikkel ezek a problémák súlyozhatóvá válhatnak. Szociológiai, gazdasági, környezeti, klimatológiai szempontból is sok problémája van egy városnak, ezeket összeszedjük, mérőszámokkal társítjuk. Majd létrehozunk egy eszköztárat, ami a természetközeli megoldásokat tartalmazza: fasor, zöldtető, burkolat – ezekből ki kell választani néhányat, mondjuk százat, hogy minden problémára megoldást találjunk, amiket értékelünk. Azért, hogy a városi problémák és a megoldások mint a fogaskerekek egymásba kapcsolódhassanak, és mindegyikhez lehessen kötni valamilyen választ. Miután sajátmagunk állítjuk fel az adatbázist, ezeket az adatokat majd adaptálni kell az általunk felállított keretrendszerhez, és mindezt egyszerűsítve tálalni a 3-4-5. munkacsomag számára, akik ezekkel az eredményekkel tovább dolgoznak. Az egyszerűsítés azt szolgálja, hogy ne csak az egyetemi hallgatók, kutatók értsék meg, hanem ezek a megoldások a mindennapi rutinba is beépíthetők legyenek. A többi munkacsomagban a környezeti, szociológiai, gazdasági változók részletes értékelése fog megtörténni, amik a 2-es munkacsomagból  építkeznek majd.

A városoknak, Szegednek például két szerepe lesz: egyrészt információt szolgáltatnak az indikátorok összegyűjtéséhez az elmúlt 10 éves természetközeli beruházásaikból, másrészt a partnervárosoknak felállítanak egy középtávú stratégiát, ami ezt az eszköztárat alkalmazza. A 8-as munkacsomag szól arról, hogy a kapott tudományos eredményeket a felhasználói igényekhez igazítsuk, a közönség elé tárjuk. A 9-es munkacsomag a kommunikációé és disszeminációé: ez folyamatos munkát jelent a projekt egésze alatt, és utána is. Nálunk a MUTK-nál ennek a felelőse Gion Zsófi, aki annak az 5-6 emberből álló kommunikációs teamnek is a tagja, akik az egész projekt kommunikációját menedzselik. A 10-es munkacsomagban is szerepet kapunk, ez az adminisztrációs munkacsomag. Ez projektmenedzsmentet, -koordinációt jelet, aminek nálunk Székeli Szeverin lesz a gazdája. Én a 2-es munkacsomag vezetőjeként a projektmenedzsmentnek vagyok a része, december elején lesz az 1. videokonferenciánk, már alig várom! Komoly felelősség, hiszen nem csak szakmai hozzááállást kíván, hanem az is kihívás, hogy motiváljam, koordináljam a partenereket.

Visszatérve a találkozóhoz: több napig, egész napokon át közös gondolkodás folyt, mi volt a menetrend?

Szerda este egy informális vacsorán találkozhattunk szemtől-szembe, másnap reggel volt egy bevezető előadás az elszámolási rendszerről, majd bemutatkozott a 26 partner egyenként 5 percben. Őket megjegyezni azért kihívás volt! Mindazonáltal brilliáns elmékkel találkozhattam, 9 ország legerősebb szakmai képviselőit ismerhettem meg.

Mi az előzetes jóslatod?

Fantasztikus sikerekre számítunk, mert annyira sokszínű a társaság: az az erősségünk, hogy mindenféle diszciplína képviselteti magát. Ennek előnye, hogy rengetegféle tudást tudunk összerakni. Ez persze kihívás is, de komoly sikertényező, szerintem ezért nyertük meg a pályázatot. Köztudomású, hogy Horizon2020-as pályázatot nyerni nagyon nehéz, a pályázók 5-7%-a szokott nyerni, és sokan adják be, nagy a verseny. Valószínűleg azért is nyertünk, mert rendhagyóan önkormányzatokat is alkalmaztunk.

Nagy munka vár ránk, de a végére értékes, gyakorlatban használható tudást fogunk tudni összerakni a város tervezői számára. Ezért a MUTK még a pályázat írásakor komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy már a 2-es munkacsomag végére szülessen egy olyan kézikönyv, és ahhoz olyan kapcsolódó bemutató oktatás, amilyet a SPECIAL-nél is alkalmaztunk, ami közelebb hozza a projektet a magyarok számára.