Programajánló: Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények – 2018. november 6., Benczúr Hotel

A Miniszterelnökség, az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szeretettel meghívja Önt a Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője – Bevonás, együttműködés a gyakorlatban, URBACT városhálózati eredmények című rendezvényre.

A rendezvény egyik célja a többszintű területi kormányzásban rejlő lehetőségek, az ehhez szükséges feltételek és működésmódok megismerése. Az URBACT programnéhány projektjén keresztül bemutatjuk, hogy a többszintű együttműködések hogyan váltak a települések hasznára, hogyan sikerült részvételi módszertannal előrelépni egyes kihívások kezelésében. Végül, gondolatébresztőként, megvizsgáljuk, hogy az európai kohéziós politika merre tart.

Időpont: 2018. november 6. 9.30–17.00

Helyszín: Hotel Benczúr (1068 Budapest, Benczúr utca 35.)

Regisztráció: ezen a felületen

Program: itt olvasható

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Budapest, 2018. október 24.

New York: Konferencia és egyéb kalamajkák

Nálam tapasztaltabb utazók szerint New York nem az USA, és mégis: aki New Yorkot látta, megismerte az Amerikai Egyesült Államokat. Merő ellentmondás, és mégis igaz: New Yorknak önmagában száz arca van, és az ember olykor nehezen egyezteti össze a benyomásait. 

 

Szkordilisz Flóra szubjektív beszámolója az óceán túlpartjáról.

 

Kezdjük a történetünket valahol ott, hogy megérkezem a JFK-re, New York legnagyobb repülőterére. Kimerültem, úgy 15 órája vagyok úton, átestem az útlevélvizsgálaton, lenyomatot vettek valamennyi ujjamról és az íriszem mintázatát is tárolták valahol a világ adatrendszerében. Felszállok a vonatra, ami a Pennsylvania Vasútállomásra visz, érdeklődve kémlelem az utasokat, a környeztet. Meglepődve veszem tudomásul, hogy egyelőre nem ért kultúrsokk, a vonat hangulata alig tér el egy balatoni gyorsvonatétól: itt is csapzott, vidám strandolók tartanak hazafelé vasárnap este, csak ők épp nem a magyar tenger partján pancsoltak, hanem az Atlanti-óceánban. De egyébként a vasút menti területek, azt hiszem, mindenütt hasonlítanak egymásra. Aztán megpillantom először Manhattan látványát, amint a szürke szmogból pár szürkébb folt kiemelkedik, és akkor megérzek valamit ennek a jellegzetes, megalomán építészetnek a hangulatából.

Az élmény, hogy most bizony egy másik kontinensre érkeztem, akkor lesz igazán húsbavágó, amikor rossz metróra szállva egyenesen Harlem közepébe érkezem meg. Az útikönyvek diplomatikusan az afro-amerikai tradíciókról beszélnek, mikor Harlem kerül szóba, arról bölcsen hallgatnak, hogy ez nem éppen Manhattan vendégmarasztaló környéke. Gyorsan taxit fogok, (nem sárga, ezúttal zöld, és behemót) és némi kerülőút és eltévedés után megérkezem végre a szállásomra, ami a City College of New York kampuszon található kollégiuma. A fogadtatás barátságos, a recepciós korrekt és kedves (ahogy mindenki, akivel találkozom utam során), végre összetalálkozom indiai szobatársammal, akit még régről ismerek egy másik konferenciáról. Rajta keresztül csöppenek bele az indiai, nepáli, tunéziai baráti társaságba, velük fedezzük fel a várost esténként a konferencia után, együtt nevetünk az ügyetlenségünkön, ahogy nem értjük meg az amerikai logikát.

Másnap, hétfőn, elérkezik a várva-várt pillanat, a konferencia ünnepélyes megnyitója. Az ICUC (International Conference on Urban Climate) konferenciasorozat tízedik, jubileumi alkalmáról van szó, amely háromévente kerül megrendezésre. A szervezés laza és tökéletes, de ha olykor akad is fennakadás, ezek az apróságok eltörpülnek a baráti hangulat mellett. Az egész hét ebben az önfeledt hangulatban telik, három év után ismét találkozunk a kollégákkal, és mindenki régi barátként üdvözli a másikat. Szakmai irigységnek nyoma sincs, a városklímás közösség nemzetközi szinten is aránylag kicsi, az ICUC konferenciákon 4-500 ember gyűlik össze, mégis olyan, mintha mindenki ismerne mindenkit. A világon fél tucat nagy műhely köré összpontosul a figyelem, amik szintén mind együttműködnek egymással, így az előadások nagy részében érzékelhető egyfajta összehangoltság. Az egymástól tanulás, a kulisszatitkok őszinte megvitatása rendkívül fontos összetevője az ICUC konferenciáknak, egy-egy előadás nyomán kiváló beszélgetések alakulnak ki, együttműködések és barátságok születnek.

A megnyitó az egyetem főépületében zajlik, robosztus neogót falak között, a díszterem akár egy középkori lovagterem – csak húszszorosára nagyítva. A legizgalmasabb előadást New York Város Polgármesteri Hivatalának klímapolitikáért felelős osztályának vezetője, Mr. Daniel A. Zarrilli tartja. Kiderül, errefelé az időt Sandy hurrikántól számítják: van Sandy hurrikán előtti és utáni korszak. Magát a Klímapolitikáért felelős osztályt (NYC Mayor’s Office Climate Policy and Programs) illetve az Alkalmazkodási Osztályt (NYC Mayor’s Office of Recovery & Resiliency) is 2012 után alapították azzal a céllal, hogy a jövőben fel tudjanak készülni, a hasonló természeti katasztrófákra és minimalizálni tudják az ezzel járó károkat. Climate resiliency. Szép kifejezés. Az úr beszél projektekről, 20 millió dollárnyi befektetett magán- és állami tőkéről, a kutatókkal való együttműködés fontosságáról. Rendkívül szuggesztív előadás, és miután jóformán eddig semmit nem láttam Manhattanből, várakozással tekintek elébe, vajon milyen intézkedéseket fogok tetten érni majd a sétáim során? Utóbb kiderült, hogy – bár összehasonlítási alapom nincs, és benyomásaim egyértelműen szubjektívek – az előadás valóságát keresni a városközpontban szinte felesleges. Mert mit ér az a pár szegény fácska a 60-70 emeletes házak között? Mit számítanak az energiahatékonysági intézkedések, amikor esténként Manhattanben szeméthegyek versengenek a felhőkarcolókkal? Ha New York egész területén (még a kevésbé előkelő szomszédságokban is!) szinte kizárólag hajónyi autókat látni – elektromos autót pedig elvétve? Valahol persze érthető, ha a tömegközlekedés nem kifejezetten népszerű a felső középosztály rétegeiben, hiszen a metró alagutak hőmérséklete legkevesebb 40°C 120% páratartalommal fűszerezve. Nyomban végtelenül büszke leszek Budapestre, a villamosvonalakra, a hibrid buszokra és a tiszta metróra; a BKK-ra és a BKV-ra, és egyáltalán mindenre, ami itthon van, NYC-ben pedig csak nyomokban, vagy meglehetősen retró színvonalon.

Néhány fa One World Trade Center lábánál

 

New York a megalománia és a konformizmus fővárosaként vonult be emlékezetembe. A várost járva lépten-nyomon tetten értem azt, hogy a filmes klisék itt élnek ebben a városban: az emberek, akik rabjaik a szokásaiknak; sokat dolgoznak, de keveset élnek. Egy hét elteltével döbbentem rá, hogy az egy Central Parkot leszámítva, ami persze a város legnagyobb értéke, itt nincsenek olyan terek, csendes sarkok, amelyek igazán a kikapcsolódásról szólnának. Egy-két ellenpélda persze akad: van a Wall Street környékén a gigantikus tornyok tövében megbújó kis terecske, ahol van pár fa, bokor és pad, és ahol elegáns hölgyek és urak (ez utóbbiak jelentős többségben) költik el sietősen a szuperegészséges salátájukat (ami amúgy úszik az édes szószban); és persze akad itt-ott egy kiülős kávézó, de alapvetően nem ez a jellemző. Mintha hiányoznának a klasszikusan rekreációra szolgáló terek ebből a városból. Nincsenek multifunkcionális városrészek. A toronyházas üzleti negyedek (Lower Manhattan, Lower East Side) a pénzcsinálásról szólnak, ahol mindenki dolgozik, de senki sem lakik. (Ezen a részen a tapasztalatlan turista kilométereket gyalogolhat anélkül, hogy egy bisztróra akadna – persze ha akad is, ott az étel gyakorlatilag vagy ehetetlen, vagy méregdrága, netán mindkettő, és az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ezt otthon a KÖJÁL / ÁNTSZ / NÉBIH biztosan megrovásban részesítené.) Greenwich Village a franciás luxusról szól a megfizethetetlen árú üzletekkel. A Central Park a sportolásról szól, ennek keleti oldala a Museum Mile, ahova a múzeumok jelentős része koncentrálódik. A „maradék” pedig lakónegyed: lehet választani a méregdrága és az olcsóbb, a közbiztonság tekintetében kevésbé megbízható szomszédságok között. New York a végletek városa, ahol nincs átmenet, nincs multifunkcionalitás. Helyette vannak távolságok, hatalmas távolságok, és sok-sok idő, amit az ember ezen távolságok leküzdésével tölt. Ez egy másfajta tér-idő kontinuum. Nem jobb, vagy rosszabb, csak az európai ember számára szokatlan, és sokszor érthetetlen. Kiváló példa erre az, amit a mai napig nem értek: miért ülne valaki minden reggel 8 és 10 között az autójában azért, hogy egy 80 dolláros parkolási büntetést elkerüljön? Aki erre nekem ésszerű magyarázatot ad, vendégem borra / sörre / csokoládéra! (Egyáltalán miért tilos egy utcában parkolni 8 és 10 között? És ha tilos a parkolás ezen időben, akkor miért akar mégis mindenki ott parkolni? És ha ott akar parkolni, mégis miért olyan a szabályozás, hogy ha a tulaj az autóban ül, akkor nem büntetik meg?)

A fenti tapasztalatok fényében érthető volt, hogy a konferencia ebben az évben főleg azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet a városklíma kutatási eredményeit a várostervezésbe adaptálni? Mik ennek a lehetőségei, módszerei? Milyen módjai vannak a lakosság bevonásának egy városklíma-kutatásba? Hogyan működhet közre a laikus az adatgyűjtésben? Mi a szerepe és jelentősége a részvételi tervezésnek a városklíma-kutatásban és viszont? Számtalan izgalmas téma, ötletes megoldások, tanulságos kutatások. Mégis a legnagyobb élményt számomra azok a beszélgetések adták, amikor számomra elérhetetlen nagyságként tisztelt kutatókkal beszélgethettem előadásom témájáról, és kaptam hasznos tanácsokat a kutatásomhoz.

Ellentmondással kezdtem, azzal is zárom írásomat: az ember akkor jön rá arra, hogy mennyire európai, amikor elutazik egy másik kontinensre, és rájön, hogy a világon mindenki rabja a szokásainak – csak ez épp az egyes kultúrákban mást és mást jelent.

Azt hiszem, én európai maradok!

A High Line Park New York egyik legérdekesebb parkja, amit egy régi, forgalomból kivont magasvasút helyén hoztak létre.
A Brooklyn híd az East River nevű tengerszorost hidalja át Manhattan és Long Island között.
A Brooklyn híd az East River nevű tengerszorost hidalja át Manhattan és Long Island között.

 

 

 

 

Egy kihagyhatatlan látvány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jutalom: az Atlanti-ócán fövenye

 

 

 

 

Városkommunikációs mesterkurzust szervez az MUTK Pestszentlőrincen! Jelentkezz Te is!

Mi ez?

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont 2018 őszén városkommunikációs mesterkurzust (VKM) szervez Pestszentlőrinc-Pestszentimre (XVIII. kerület) központjára vonatkozóan. A mesterkurzus témája a városrész szívének számító Kossuth tér és az Üllői út csatlakozó, Thököly út és Szarvas csárda közötti szakasza. A VKM-en különböző tudományágakat képviselő hallgatók vesznek részt, akik a kéthetes kurzus végére integrált – azaz városfejlesztési, beruházási és marketingkommunikációs teendőket egyaránt tartalmazó – tanulmánytervet készítenek.

 

Mi a cél?

Az, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületközpontja minél vonzóbb városi helyszínné váljon a kerületiek és a többi budapesti lakos számára úgy, hogy a megújulás ténye és módja javítsa a kerület megítélését mindkét fenti célcsoport szemében. A tanulmányterv kapcsolódik az önkormányzat más projektjeihez is, mint például a Piac utcai multifunkcionális városközpont fejlesztéséhez.  A VKM ezenkívül foglalkozhat a villamosmegállók és környékének barátságosabbá tételével.

 

Miért jó a kerületnek?

A VKM a lakosság számára is közérthető módon ad képet egy sokat használt terület fejlesztési lehetőségeiről. A MUTK Veletek együtt új szemlélettel szeretné megközelíteni ezt a várostervezési kihívást, így egyfajta várostervezési laboratóriumot hozva létre!

 

Miért jó Neked?

Egyetemi hallgatóként részt vehetsz egy komoly projektben, ahol „élesben” tapasztalhatod meg, hogyan működik egy önkormányzat, és milyen kihívásokkal, problémákkal kell szembenézned a várostervezési munka során. Mindeközben kiváló tanárokkal, szakértő csapatban dolgozhatsz, és komoly kapcsolati tőkére tehetsz szert.

A mesterkurzust várhatóan 2018. szeptember 24. és október 1. között tartjuk.

Meghosszabbított jelentkezési határidő: 2018. szeptember 20., csütörtök 16:00

 

Díjazás:

  1. helyezett csapat: 200.000 Forint
  2. helyezett csapat: 150.000 Forint
  3. helyezett csapat: 100.000 Forint

 

Kik pályázhatnak?

Legalább 3, maximum 4 fős, nappali tagozatos, alap- és mesterszakos egyetemi hallgatókból álló csapatok, akik:

  • a jelentkezés előtt csapatokba rendeződnek és mint csapat adják be a jelentkezésüket
  • a csapatnak legalább egy kommunikáció szakos, valamint legalább egy az urbanisztikához kapcsolódó jellemzően műszaki, és legalább egy geográfus szakra járó, vagy ott abszolvált hallgatókból kell állnia
  • már végzett hallgatók is jelentkezhetnek, amennyiben tanulmányaikat (abszolutórium) 2018 januárjában szerezték meg

 

Hogyan jelentkezhetsz?

Az alábbi űrlap kitöltésével jelentkezhetsz: Jelentkezés itt!

A jelentkezésnek tartalmaznia kell:

  • a csapat neve
  • a csapat elérhetősége (e-mail cím)
  • a csapat tagjainak a neve és elérhetősége (email cím és telefon)
  • a csapattagok minimum három, maximum 5 soros bemutatkozása, amely tartalmazza a tanulmányaik megnevezését és érdeklődési körüket
  • a csapattagok minimum 2.000, maximum 3.500 karakteres írása arról, hogy mit gondolnak a városkommunikáció feladatáról, eszközeiről és lehetőségeiről a városfejlesztésben.

Bármilyen további kérdéssel keressék kollégánkat, Lakatos Viktóriát a v.lakatos@mut.hu email címen, illetve a 20/224-0147 telefonszámon!

Olcsó helyek, hátizsákos turisták és airbnb – A Nagykörút újrapozícionálásáról egyeztettünk az önkormányzatokkal

A budapesti Nagykörút ma egyfajta urbanisztikai „állatorvosi ló”: aki végigsétál ezen a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó 4141 méteren, szemrevételezheti szinte az összes, Budapestre jellemző városszervezési-tervezési problémát. A XIX. század nagy városfejlesztési projektje hosszú évtizedek óta – de a rendszerváltás óta mindenképpen – halvány árnyéka egykori önmagának, és mivel a főváros egyik legfontosabb ütőeréről van szó, állapota, jövője jóformán minden városlakót érint.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) július 25-én beszélgetésre hívta a nagykörúti szakaszt is magukba foglaló önkormányzatok munkatársait. Folytatjuk ugyanis azt a munkát, amelyet öt éve kezdtünk, katalizátori szerepet betöltve egy közös Nagykörút Stratégia kialakításában. Ennek érdekében legutóbb tavaly szerveztünk nagysikerű ötletpályázatot felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára a Nagykörút újrapozícionálására.

Egyre inkább bulinegyed

A beszélgetésből jól kirajzolódtak a Nagykörút jelenlegi fő problémái.

Folyamatosan erősödő trend, hogy a Nagykörút egyre inkább bulinegyeddé válik. Az üzlethelyiségekben azonban jellemzően alacsony minőségű vendéglátó egységek nyílnak, amelyek rontják az ott lakók életminőségét. A többnyire olcsó helyek jellemzően a hátizsákos turistákat vonzzák.

Mivel a Nagykörúton egyre csendesebb a közlekedés, újabb és újabb teraszok létesülnek közterületen. Ezek engedélyezése sem tisztázott a főváros és a kerületek között. A fővárosé a terület, ám a főváros településképi rendeletében (TKR) nincs településképi véleményezési eljárás. Ezért a főváros a kerületekhez utalja a feladatot, ahol azonban erre sem precedens, sem humán erőforrás nem áll rendelkezésre. Ráadásul a teraszok elhelyezkedése sem egységes (van, amelyik a homlokzat előtt, és van, ami a járda szélén kap helyet), miközben a háznak egy-egy vendéglátóhely plusz műszaki terhet jelent, de a vállalkozónak nem áll érdekében a társasház közös tereinek és szerkezeteinek karbantartása.

Ha mindez nem lenne elég, viszonylag új, ám annál jellemzőbb – és a probléma, hogy a frekventált turistaövezetekben a befektetők által airbnb-szálláshelyek és apartmanok létesítése céljából felvásárolt lakásokból egyre inkább kiszorulnak az ott lakók.

Mit lehet tenni?

A helyzet persze nemcsak efféle konfliktusokat, de lehetőségeket is magában rejt, és akad már néhány jól működő példa is. A Ferencvárosi Önkormányzat úgy segíti például a házak rehabilitációját, hogy az előttük kialakított kerthelyiségek területfoglalási díjainak 30%-át visszaadják az adott társasháznak, amivel elő tudják segíteni a házban szükségessé váló munkák elvégzését, a homlokzat javítását.

Az airbnb-szálláshelyek szabályozása már keményebb dió: az egyik kerület próbálkozott azzal, hogy airbnb-szálláshelyet csak a társasház lakosságának beleegyezésével lehessen engedélyeztetni, de mint kiderült, erre a kerületnek nincs jogköre. Ezért csak annyit tudnak tenni, hogy javasolják a társasházaknak, fektessék le ezt a szervezet és működési szabályzatukban (SzMSz).

A beszélgetés résztvevői megállapodtak abban, hogy a legfontosabb cél a Nagykörút Stratégia kialakítása, illetve a kerületek között összehangolt cselekvéssor kidolgozása. Ehhez elengedhetetlen további szervezetek bevonása is a párbeszédbe.

Ami itt beválik, példamutató lehet

A Nagykörút nemcsak hagyománya és a városban elfoglalt helye miatt fontos terület, hanem azért is, mert ha itt sikerül megoldást találni a fennálló problémákra, az valószínűleg a város többi, hasonló gondokkal küzdő részén is jól alkalmazható.

A „kísérlet” korántsem példanélküli. A korábban hasonló gondokkal (is) küzdő Mariahilferstrassét jól átgondolt stratégiával alakították át úgy, hogy az 1,8 kilométer hosszú bécsi bevásárlóutca ma a gyalogosok és a kerékpárosok kedvelt területe, ahol az igényesebb vásárlóközönség megjelenésével a boltok és vendéglátóhelyek összetétele is átalakult. (Az átalakításról itt olvasható kiváló angol nyelvű beszámoló.) Párizsban is több, szlömösödő, igénytelenné váló bevásárlóutcát támasztottak, támasztanak fel különféle projektek segítségével.

Jó példa Budapesten is akad szép számmal. A bevásárlóutcák menedzsmentje program (BUM), amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hívott életre az üzletek és hagyományos kereskedőutcák kiüresedésének megakadályozása és ellensúlyozása érdekében, olyan területeket rehabilitált és tett vonzóvá a városlakók, valamint a kereskedők szemében, mint a Ráday, a Falk, a Király utca, vagy Budán a Bartók Béla út.

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont maga is komoly tapasztalattal rendelkezik ezen a téren: több partner bevonásával elkészítettük a budai Böszörményi út üzletutca-stratégiáját, a projekt azóta is jól halad.

Ha a városban több helyen sikerült megváltoztatni egész utcák arculatát, épp ideje, hogy az érintett önkormányzatok, szakmai és egyéb szervezetek sort kerítsenek Budapest egyik emblematikus területének megújítására is!

Budapest, 2018. augusztus 2.

Egyetemistákkal Wachau nyomában: lezárult a DANUrB tavaszi szakasza

Az északi oldalon Visegrád, Dömös, Pilismarót, Helemba, Ipolynádasd, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce, Kisoroszi, Dunabogdány. Délen pedig: Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ráckeve, Szigetbecse, Makád, Lórév. Ezekben a településekben közös, hogy a Duna partján fekszenek, és mind érintettek a DANUrB elnevezésű nemzetközi projektben (vezető partner: BME Urbanisztikai Tanszék), amelynek az a célja, hogy fenntartható településmodelleket kínáljon a Duna mentén lévő falvaknak, városoknak. A munka elkezdődött, és halad a fő cél, vagyis a Duna Kulturális Promenád létrehozása felé. Ez turisztikai márkává egyesíti a Duna-menti településeket, olyan tematikus utakat és fejlesztési lehetőségeket kínálva, amelyek növelhetik a látogatók számát, és meghosszabbítják a régióban töltött idejüket.

A projektben a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont is részt vesz: a júniusban lezárult második szakaszban adatgyűjtést, interjúkat készítettünk, a gyűjtött adathalmaz módszertani elemzését végeztük. A szakasz végére összeállt egy olyan elméleti módszertani anyag, amely vitaindítóként szolgálhat a projekt további stratégiaalkotási mintaprogramjainak kidolgozásában.

A második szakasz talán legfontosabb tanulsága, hogy a DANUrB projektben úttörő munka körvonalai bontakoznak ki: kiderült, hogy a felvetett probléma – a projektben vizsgált települések vonzóvá tételének módjai – nem oldható meg sem a hagyományos településfejlesztési, sem a jelenleg újszerű turisztikai megközelítés kizárólagos alkalmazásával. Meg kell találnunk azokat a módszertani megoldásokat, amelyek képesek mindkét irányú szempontrendszert eredményesen ötvözni.

A friss látásmódot kerestük akkor is, amikor a projekten belül meghirdettük gyakornoki programunkat mesterszakos geográfus-hallgatók számára. Feltevésünk beigazolódott: rendkívül hasznos és új nézőpontot hozott magával a geográfus egyetemi hallgatók bevonása az adatgyűjtési és feldolgozási munkába. A diákok teljesen friss szemmel vizsgálták a felvetett kérdéseket, többször saját készítésű térképen mutatva be, kívülállóként mit látnak az adott településből, mely turisztikai vagy helyi attrakciókat veszik, vagy épp nem veszik észre, mi az, ami hat rájuk, és mi az, ami nem. Ez nemcsak remek oktatási lehetőség, de a tervezői munkába is új szemléletet hozott. A hallgatók bevonásának ötletét egyébként az ausztriai Wachau példája adta. A ma már elsőrangúan működő turisztikai-településfejlesztési projekt előkészítésében annak idején ugyancsak részt vettek egyetemisták. Észrevételeik, sajátos szempontjaik nagyon sokat adtak hozzá a későbbi eredményekhez.

A munka korántsem zárult le: a tudásközpont a közeljövőben javaslattevő és vitaindító dokumentumot készít. Célunk, hogy ráleljünk azokra a helyzetfelmérési, értékelési, tervezési és stratégiaalkotási eszközökre, amelyeket alkalmazva az egyes települési vagy kistérségek döntéshozói és releváns szereplői maguk is képessé válnak saját településük fejlesztésére, értékelésére. A következő fél év részben ennek az eszköztárnak a tesztelésével, illetve széles körű terjesztésével telik majd.

Nature4Cities platform és sült krumpli: Brüsszelben járt a MUTK

Május 28. és 30. között Szkordilisz Flóra, Kósa Emőke és Körmöndi Barnabás Brüsszelben járt a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont képviseletében a Nature4Cities projekt féléves partnertalálkozóján.

A projekt három etapból áll, és most értünk az első végére; a találkozó fő célja ezért az volt, hogy előkészítsük a projekt első nagy – tartalmi és pénzügyi – elszámolását a finanszírozó Európai Bizottság releváns pályázati irodája felé. A mostani összejövetel újszerű volt annyiban, hogy míg eddig a hasonló találkozókon az összegyűjtött tudás rendszerezését végeztük, ezúttal már konkrét célokat is sikerült kitűzni.

Tartalmi tekintetben a legnagyobb előrelépés a platform fejlődése. A projekt elején felvázolt N4C platform eddig inkább vágyálom volt, és még a partnereknek is csak homályos elképzelései lehettek a konkrét működéséről. Most azonban a 6-os munkacsomag, amelynek feladata a platform fejlesztése, leadta első féléves jelentését; ezzel konkretizálódtak a platformmal szemben támasztott követelmények, és kézzelfoghatóvá váltak a feladatok.

 

Az Uniós Székház melletti régi városi park több részén fellelhetők a természetes növekedésében hagyott és a rovarvilág feltételeit támogató területek, ennek üzenetét gyakran információs tábla is hirdeti

Az N4C platform több beépülő modulból fog állni, amelyek külön-külön és együtt is arra lesznek használhatók, hogy a várostervező megítélhesse egy tervezett természetalapú megoldás előnyeit, hátrányait, alkalmasságát egy adott városi probléma kezelésére. A platform segítségével a beavatkozás bekerülési költségei is megbecsülhetők lesznek, szükség esetén pedig arra is választ ad majd, hogy egy adott városi kihívás kezelésére mely természetalapú megoldás (NBS) a legalkalmasabb.

A MUTK mint a 2-es munkacsomag vezetője szintén beszámolt az eddigi eredményekről. A 2-es munkacsomag feladata eddig a városi kihívások meghatározása volt, az ezek – és egyúttal az NBS-ek – kontextusában értékelő indikátorok kiválasztása, teljes körű dokumentálása. Jelenleg az indikátorok kiszámítására alkalmas modellek összegyűjtése zajlik, hogy aztán kiválaszthassuk a legjobb és legkönnyebben alkalmazható mérési és értékelési módszereket (nemcsak szoftvereket, hanem egyben gondolati modelleket is). A kiválasztott modellek segítségével fogunk tovább dolgozni a természetalapú megoldások (NBS) elsősorban környezeti és várostervezésre gyakorolt hatásainak számszerűsítésével. Ez utóbbi munka végeredménye egy olyan egyszerűen alkalmazható adatbázis lesz, amelyben a természetalapú megoldások számottevő hatásait fogjuk összegezni – természetesen a teljesség igénye nélkül.

A munka a várostervezés szempontjából azért hasznos, mert az önkormányzatok egy-egy projekt koncipiálásakor, azaz a beavatkozások és a költségek tervezésekor jobban és pontosabban meg tudják majd tervezni az akció hasznát és tényleges hatékonyságát. Például a most futó TOP-os zöldváros-pályázatok hatékonysága is mérhetővé válik – nemcsak a tervezéskor, hanem a kivitelezés után, a monitorozási időszakban is.

A projekttalálkozó kötelező programján kívül munkatársaink fontos szakmai tapasztalatokat szereztek a gasztronómia városfejlesztésben betöltött szerepéről is. Ez a gyakorlatban a belga csokoládé, a sör és a sült krumpli tesztelését jelentette. Szemlélődő sétáink során készült képeink néhány példát mutatnak egy zsúfolt és túlterhelt európai város természetalapú megoldásaival kapcsolatos próbálkozásaira.

A belső, forgalmas városrészek terein sokféle megoldást találhatunk a hagyományostól eltérő növénytelepítésre és a városi lét kicsit “elülősebb” szemlélésére

Irodavezető munkatársat keres a MUTK – Meghosszabbított jelentkezési határidő!

Kit keresünk?

Nyitott, aktív, precíz és rendszerető személyiséget, aki képes egy folyamatosan fejlődő gazdasági társaságnál értékteremtő, önálló munkavégzésre, lelkiismeretesen támogatja munkájával a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont és a Magyar Urbanisztikai Társaság gördülékeny működését.

Meghosszabbított jelentkezési határidő: 2018. június 18. 12:00

 

 

Feladatok
Az irodavezető munkatárs főbb feladatai:

  • Az iroda működtetése: beszerzések lebonyolítása; posta, telefonok kezelése; iratok rendszerezése, általános adminisztráció
  • Pénzügyi adminisztráció: házipénztár kezelése, banki átutalások intézése, számlák kiállítása, könyvelés előkészítése, kapcsolattartás a könyvelővel
  • Az ügyvezető munkájának segítése: naptár kezelése, tárgyalások lebonyolításában való közreműködés
  • Európai Uniós projektekben (H2020; Interreg) szerepvállalás: az Európai Unió által finanszírozott pályázatok gazdasági adminisztrációja, bérek, kiküldetések, beszerzések és egyéb kiadások nyilvántartása, elszámolása. A projekt-koordinátor munkájának segítése a gazdasági elszámolásokban.
  • Szerződések kezelése
  • Rendezvényszervezés: belső rendezvények szervezésének asszisztálása, külső eseményekre a terem bérbeadásának adminisztrációja
  • A MUT teljes körű adminisztrációja: tagsági kapcsolattartás, az Elnökség munkájának segítése
  • Pályázatfigyelés: EU-s és hazai pályázatok keresése, részvétel a pályázati előkészítésben, illetve elszámolásokban

Elvárások:

  • Középfokú szakirányú végzettség (közgazdasági, pénzügyi)
  • Aktív, tárgyalóképes angol nyelvismeret – szóban és írásban egyaránt
  • Excel, PowerPoint, Word magas szintű ismerete
  • Precizitás, rend- és rendszerszerető hozzáállás
  • Önállóság, igényes, udvarias és határozott fellépés
  • Jókommunikációs és kapcsolatteremtő készség szóban és írásban
  • Kitartó, lelkes, csapatjátékos hozzáállás
  • Teljesítményorientáltság

Előny:

  • Minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat
  • Pályázati / projekt elszámolásban való jártasság
  • Urbanisztika iránti érdeklődés, ismeretek

Munkavégzés helye: Budapest, IX. Liliom utca 48.

Munkavégzés heti óraszáma: 30 óra

Meghosszabbított jelentkezési határidő:
2018. június 18. 12:00

A munkaviszony kezdete:
2018. június 25.

Jelentkezés az állásra:
Amennyiben az álláslehetőség felkeltette érdeklődését, magyar nyelvű fényképes önéletrajzát a pozíció pontos megjelölésével (kérjük, az e-mail tárgya legyen: irodavezető munkatárs),  és rövid motivációs levéllel az alábbi email címre várjuk: mut@mut.hu.

Kommunikációs munkatársat keres a MUTK

Kit keresünk?

Nyitott, aktív, innovatív személyiséget, aki képes egy folyamatosan fejlődő gazdasági társaságnál értékteremtő, önálló munkavégzésre, jól és proaktívan kommunikál.

Jelentkezési határidő: 2018. május 15. 

Feladatok
A kommunikációs és partnerkapcsolati munkatárs főbb feladatai:

  • a partnerkapcsolatokat ápolja, fejleszti: találkozókat szervez, személyes találkozókon és egyeztetéseken vesz részt, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi
  • kidolgozott stratégia mentén a projekt-együttműködések lehetőségeit feltárja, kutatásokat és elemzéseket végez
  • az ügyvezető igazgató által jóváhagyott stratégiák mentén előkészíti és kidolgozza a szükséges ajánlati sablonokat
  • ellenőrzi a szervezet kimenő anyagait, módosításokat hajt végre és javaslatokat tesz a megjelenésekre vonatkozóan;
  • sajtó és egyéb események, rendezvények szervezésében aktívan közreműködik;
  • előkészíti, megírja és szerkeszti a megjelenő, kimenő sajtóanyagokat brosúrákat, kiadványokat
  • az eseményekhez kapcsolódó kommunikációs és sajtózási feladatokat a tervek alapján végrehajtja, folyamatosan javaslatot tesz a kommunikációs aktivitásokra
  • sajtófigyelés, adatgyűjtés

 Elvárások:

  • Egyetemi vagy főiskolai szakirányú végzettség (PR, kommunikáció vagy marketing szakirány)
  • Minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat
  • Aktív, tárgyalóképes angol nyelvismeret – szóban és írásban egyaránt
  • Excel, PowerPoint, Word magas szintű ismerete
  • Kreativitás, önállóság és határozott fellépés
  • Kiváló kommunikációs és kapcsolatteremtő készség szóban és írásban
  • Kitartó, lelkes, csapatjátékos hozzáállás
  • Teljesítményorientáltság

Előny:

  • Értékesítési tapasztalat
  • Élő sajtókapcsolatok
  • Városkommunikáció, urbanisztika iránti érdeklődés, ismeretek

Munkavégzés helye:
Budapest

Munkavégzés heti óraszáma:
20 óra

Jelentkezési határidő:
2018. május 15.

Jelentkezés az állásra:
Amennyiben az álláslehetőség felkeltette érdeklődését, magyar nyelvű önéletrajzát a pozíció pontos megjelölésével (kérjük, az e-mail tárgya legyen: kommunikációs munkatárs), rövid motivációs levéllel az alábbi email címre várjuk: mut@mut.hu

A párbeszédben álló város: Városkommunikációs Nyári Egyetem a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) szervezésében

Kik és hogyan hallatják hangjukat a városfejlesztések, a városokkal kapcsolatos döntések kapcsán? Hogyan lehet a különböző szereplőket, igényeket, vágyakat és szempontokat összehangolni? Milyen külső és belső kommunikációra van szükség ahhoz, hogy a várost érintő tevékenységünket sikerrel és gördülékenyen tudjuk kivitelezni? Miért fontos megfelelő eszközökkel, megfelelő időben kommunikálni és hogyan döntsük el, mikor mi a megfelelő?

 Kinek hasznos a kurzus?

A nyári egyetem rendezésével a MUTK a településfejlesztésben, -tervezésben, városvezetésben dolgozó vagy érintett választott vezetők, szakemberek, illetve leendő szakemberek, továbbá a más területen dolgozó érdeklődők számára kíván gyakorlatban is használható eszközöket és tudást adni.

Kik az előadóink?

A várostervezésben, városkommunikációban tapasztalt szakembereket kértünk fel előadónak, illetve a tematika kialakításában fő szempontként a gyakorlati példák, esettanulmányok és életszerű helyzetek megvitatását és elemzését tartottuk szem előtt. Az előadókról hamarosan a honlapunkon olvashat bővebben.

Hol és mikor lesz?

Helyszín: a MUTK nagyterme, a 1094 Budapest, Liliom utca 48. szám alatt.

Időpontok: három egymást követő pénteki nap júniusban: június 1., június 8., június 15.

Minden nap 9:30-tól indul a résztvevők érkezésével. Az első előadás 10 órakor kezdődik és várhatóan 17:15-kor zárul a nap.

Milyen előadásokra számíthatok?

A nyári egyetem teljes programja megtekinthető itt: MUTK Városkommunikációs Nyári Egyetem program

Minden nap szerkezete a következő: három 90 perces interaktív előadásblokk és egy 90 perces gyakorlati workshop. Délelőtt és délután 1-1 rövid kávészünet, illetve délben egy közös ebéd (a részvételi díj ezek költségét tartalmazza).

Hogyan regisztrálhatok?

A regisztrációt online, ezen a linken lehet megtenni május 15-ig: regisztráció

A nyári egyetem részvételi díja: 63.000 Ft+áfa, ami tartalmazza a részvételt mindhárom napon, frissítőket, az ebédet, illetve az előadások anyagait. MUT tagok számára 20% kedvezményt tudunk biztosítani, így érvényes tagsággal a Nyári Egyetem díja: 50.400 Ft+áfa. A regisztráció kizárólag akkor érvényes, ha a részvételi díj megérkezett a MUTK számlájára. A MUTK a programváltozás jogát fenntartja. A Nyári Egyetem legalább 20 fő érvényes jelentkezése esetén kerül megrendezésre.

A részvételi díjat kérjük a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. 11709002-20603557 számú OTP bankszámlájára átutalni, a részvétel a befizetett díj megérkezésével lesz végleges.

Várjuk regisztrációját!

További felmerülő kérdés esetén keresse: Bartók Katalint, +36 1 215 5794 vagy  k.bartok(kukac)mut.hu

DANUrB partner-találkozó és workshop, Pozsony, 2018. március 1-3.

A DANUrB-projekttel kapcsolatos további információkért kérjük, látogassa meg a http://www.interreg-danube.eu/danurb honlapot.

A találkozón bemutatott prospektus magyar változata készülőben, az angol változat elérhető itt: https://issuu.com/danurb.

A találkozó összefoglalója

Az Európai Unió által társfinanszírozott DANUrB projekt maga mögött tudja megvalósításának első évét. A résztvevő partnerek ezért ismét találkoztak, hogy számot adjanak a projekt eddigi menetéről, áttekintsék az elért eredményeket és meghatározzák a hátralevő feladatokat. A workshoppal egybekötött partner-találkozóra március 1-3. között került sor Pozsonyban, a házigazda Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának szervezésében.

Kádár Bálint projektvezető és az építészkar dékánja, Ľubica Vitková köszöntő beszédeit követően Simona Ene, a Duna Transznacionális Együttműködési Program Közös Titkárságának programmenedzsere üdvözölte a résztvevőket. Sok sikert kívánt a program folytatásához és készséggel felajánlotta segítségét a felmerülő problémák esetén.

A találkozó első napja a projekt hét munkacsomagján belül végzett tevékenységek áttekintésével telt. Elsőként a menedzsment és a pénzügy terén végzett munka, majd a projekt egészéhez kapcsolódó kommunikációs stratégia alkalmazása került bemutatásra, részletes statisztikai adatok ismertetése mellett. A projekt első tizenkét hónapja éppúgy tartogatott eredményeket, mint kihívásokat. A résztvevő partnerek összesen 240 belső értekezletet tartottak, 49-szer folytattak megbeszéléseket társult partnerekkel (ASP), 47 stakeholder-találkozót szerveztek, 33 nemzetközi konferencián vettek részt (többek között Kínában, Portugáliában, Görögországban, Svájcban, Magyarországon, Szerbiában, Szlovákiában és Ausztriában), valamint 14 tudományos cikket és ugyanennyi kutatási jelentést írtak.

A WP3 (Kutatási platform), WP4 (Kulturális hálózat) és a WP5 (Térbeli kutatások) munkacsomagok aktuális állásának értékelése nyomán a partnerek megegyeztek a hatékony együttműködés menetét és a projekten belül létrehozandó outputok, így az örökségi és a stakeholder adatlapok, a DANUrB-kötet, a hallgatói munkákat prezentáló katalógusok, a GIS-adatbázis és a vándorkiállítás megvalósítását illetően. A WP6-on belül még részletes kidolgozásra váró DANUrB-stratégia valamennyi partner közreműködésével a többi munkacsomagon belül elért eredményekre fog támaszkodni.

Az előzőeket követően a PocketGuide képviselői a fejlesztés alatt álló, okostelefonos alkalmazásként használandó tematikus DANUrB-túrákról tartottak prezentációt. E szekció érdekes részét képezte a már megvalósult események, kiállítások és foglalkozások, így például a „Kiterjesztett kert” és a „Photovoice” projekt bemutatása. A prezentációkat követően Simona Ene pozitívan értékelte a projekt eddigi lebonyolítását, emellett kiemelte a menedzsment magas minőségét. Felvetette, hogy a projekt képviselői vegyenek részt a Duna Régió Stratégia Éves Fórumán, amelyre 2018. október 17-18-án kerül sor Szófiában, és amelyen a Dunához kapcsolódó stratégiák és események megvalósításának módszertana lesz megvitatva.

Az első nap szakmai programját a projektvezető előadása zárta le, amelyben ismertette a hátralevő időszak alatt esedékes találkozókat. Ezekre 2018. május 6-9. között a szerbiai Újlakon (Ilok), Bácskapalánkán (Bačka Palanka) és Újvidéken (Novi Sad), 2018 szeptemberében a romániai Giurgiu és Calafat, illetve a bulgáriai Vidin és Ruse városokban, 2019 májusában a Duna-deltában, és 2019. június 29-30-án Párkányban és Esztergomban kerül sor.

A találkozó második napja a projekt egyik leendő terméséről, a még fel nem fedezett Duna-menti örökség feltérképezését célzó DANUrB-kötetről szóló megbeszéléssel indult. Ezután a partnerek a kötet tematikus blokkjainak megfelelően három csoportra oszlottak, hogy megvitassák az egyes fejezetek megírása körüli operatív teendőket. A hallgatói workshopok nyomán léttejött munkák, a Párkány/Esztergom, illetve Golubac/Novi Sad városokhoz kapcsolódó intervenció-tervek, valamint a BME hallgatóinak munkái a projekt megvalósítási időszaka alatt külön katalógusokban lesznek publikálva. Az utóbbiak, valamint a DANUrB-kötet grafikai arculata is prezentálásra került. Ezt követően a bécsi műegyetem képviselői a GIS-adatbázis fejlesztésének aktuális állapotáról számoltak be.

A rendezvény alatt a stakeholder- és örökségi adatlapokat prezentáló kiállítás volt látható az pozsonyi építészkar épületének előcsarnokában. Ezek a dokumentumok munkaanyagként szolgálnak, és a Duna mentén található örökség rendszerezéséhez kínálnak hatékony megoldást. A partnerek megegyezése szerint a projekt olyan örökségi elemek felkutatására irányul, amelyek univerzális és autentikus értékkel bírnak, tartalmilag és léptékükben megfelelnek a meglévő értekelési szempontrendszernek, és ezenfelül elősegítik a helyi aktorok bevonását, és ily módon hozzájárulhatnak a helyi közösség életminőségének javításához és a helyi identitás láthatóvá tételéhez. A projekt harmadik periódusának végén valamennyi örökségi adatlap bekerül egy GIS-adatbázisba, a kapcsolódó leírások egy válogatása pedig a PocketGuide által fejlesztett DANUrB-túra alkalmazás részét fogja képezni. A fejlesztők mutattak néhány olyan meglévő példát, amelyek inspirációként szolgálhatnak a leendő alkalmazás kialakításában.

Az utolsó prezentáció a DANUrB-stratégiáról szólt, amely nem annyira a projektben résztvevő partnerek, mint inkább a helyben élő stakeholderek érdekeit hivatott szolgálni. A DANUrB-stratégia a közös tudás hasznosítását célzó dokumentum, amely eszköztárat kínál a partnerek számára a kulturális örökségen alapuló kezdeményezésekhez.
A menedzsment szemszögéből a második nap kiemelten fontos részét képezte az Irányító Bizottság értekezlete, amelyen mintegy 20 munkacsoport-vezető és projekt-menedzser vett részt a projekt menetét megbeszélendő.

A találkozó harmadik és egyben utolsó napja a pozsonyi régió megismerését célzó kirándulással telt. Délelőtt a résztvevők a Szlovák Nemzeti Galéria épületének felújításáról szóló előadásokat hallhattak. Elsőként az intézmény igazgatója, Alexandra Kusá a galéria aktuális terveiről és kommunikációs stratégiájáról tartott prezentációt, majd Pavol Paňák építész ismertette az épület rekonstrukciós projektjét. Bemutatta a megújuló épület látványterveit, új funkcióit, valamint az Óvároshoz és a Dunához való új gyalogos összeköttetését. A közös ebédet követően a résztvevők a Danubiana Meulensteen Art Museum felé vették az irányt, amelynek épülete néhány kilométerre délre a belvárostól, a Duna partján áll. Az itt található kortárs művészeti kiállítás megtekintése zárta a pozsonyi találkozót.