Mire jók a városi zöldfelületek? – a Millenáris II. várható hatásai

Mindenki tudja – laikustól a várostervezőn át a döntéshozókig – hogy a zöldfelület jó, szép, hasznos – de sokszor a kutatók is bajba kerülnek, ha arra a kérdésre kell válaszolni, hogy mégis mire jók és mennyire hasznosak? A zöldfelületek hasznának gazdasági értékelése pedig kimondottan összetett feladat. Erre tett kísérletet a Hétfa Kutatóintézet, amikor a Millenáris Park tervezett bővítésének hatását számszerűsítették. A nagyívű munka befejezése apropójából 2017. június 14-én a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) workshopot szervezett a természetalapú megoldások, valamint a városi zöldfelületek komplex hatásának bemutatására. Az esemény keretében három előadás hangzott el, amit rövid vita követett.

Elsőként Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója a Nature4Cities projekt részeként mutatta be, hogy milyen szerepet töltenek be, és milyen hatásokra képesek a természetalapú megoldások városi környezetben. Előadásában lefektette a természetalapú megközelítés fogalmi kereteit, valamint bemutatta a négyéves kutatási program főbb állomásait, melynek végén, az átfogó elemzéseket és tudományos kutatásokat követően egy széleskörben felhasználható tervezői eszköztár kerül kialakításra, ami a tervezés teljes szakaszára felhasználható lesz. Emellett bemutatásra került a MUTK korábbi projektje, melyben többek között a Millenáris park bővítésének területén vizsgálták a nyári túlmelegedés veszélyeit, illetve klímaadaptációs modellezés segítésével értékelték a fásítás lehetőségeit. Az érintett területre kimutatott 3,5 – 4 °C-os léghőmérsékletcsökkenés rendkívüli eredmény.

19389834_10210135429321912_2001474206_n

Kádár Mihály, a TSPC Mérnökiroda Kft. ügyvezetője, a Millenáris park bővítésének generáltervezője a parkfejlesztés terveit ismertette. A Millenáris park bővítése egy integrált zöldfelület-fejlesztési program, melynek eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét. Az új parkterület szervesen összeépül a meglévő parkfelülettel, funkcionálisan kiegészíti azt. A meglévő Millenáris park területének jellemzően rendezvénytér jellegű funkcióit kiegészítve az új parkfelület egy rekreációs-pihenőfelület, egy „mezítlábas” használatra alkalmas új park lesz. A fejlesztés részeként a park határfelületein kiépül a szükséges kerékpáros és BUBI infrastruktúra, a park alatt pedig kialakításra kerül egy mélygarázs. A felszínen egy fás ligetekkel, vízfelületekkel tagolt intenzív zöldfelület jön létre kereskedelmi és kiszolgáló terekkel, valamint a Mammut irányába egy zöldfal installációval.

Ezt követően Balás Gábor, a HÉTFA Elemző Központ ügyvezetője bemutatta a 2016-ban a Millenáris Park bővítésének előzetes hatásvizsgálatáról és költség-haszon elemzéséről készült tanulmányukat. A vizsgálat célja a parkfejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, költség-haszon elemzése volt. A tanulmány által alkalmazott komplex közgazdasági hatásmodellezés újdonságnak számít a hazai városfejlesztési gyakorlatban, így alapvetően a nemzetközi hatásvizsgálati példákon alapult.

20170614_170941

A tanulmány megállapítása szerint a Millenáris park bővítése a nemzeti vagyon szempontjából várhatóan már 2024-re megtérül. A részletes számítás bemutatta, hogy a tervezett beruházás nyomán csak a járulékos hatásokból évente legalább 271,3 millió forint nettó haszon jön létre, köszönhetően többek között az energetikai megtakarításnak, egészségügyi megtakarításoknak, a parküzemeltetésnek, valamint a környező lakóingatlan-állomány egyszeri felértékelődésének, mely utóbbi a beruházás teljes költségével azonos nagyságrendű. A szakértők megállapították, hogy az évente keletkező externális hasznokból még akkor is megtérülne 2061-ig a fejlesztés, ha elmaradna (vagy figyelmen kívül hagynánk) az egyszeri jelentős ingatlanfelértékelődési hatás.

A megtérülési időt tovább csökkenthetik a számszerűsítésre nem került kedvező parkfejlesztési hatások is, mint például az új térhasználati lehetőségek által létrejövő a szociokulturális kapcsolatok és a felhasználók növekvő életminősége, a környék élhetősége, továbbá a biológiai aktivitás növekedése és a zöldfelületi hálózat fejlődése. A beruházás várhatóan csökkenteni fogja a zajszennyezést, ezáltal is növelve a környék turisztikai vonzerejét, továbbá a park innovatív megoldásai hatékonyan közreműködnek majd a fiatalok szemléletformálásában is.

Összességében egy izgalmas, előremutató eseménynek lehettek tanúi a résztvevők. Az esemény legfőbb tanulságaként pedig leszűrhetjük, hogy zöldfelület létrehozása időtálló, és megtérülő befektetés, amely számos anyagi haszon mellett jelentős társadalmi és környezeti előnyt is nyújt. A komoly érdeklődésre való tekintettel a MUTK őszre tervezi az esemény folytatását!