Szemléletváltásra van szükség – beszámoló a Természetalapú megoldások workshopról

20170505_123635Ma, amikor a klímaváltozás, erőforrásaink végessége és a városiasodás jelensége olyan kifejezéseket ültetnek a köztudatba, mint a megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődés, a körkörös gazdaság vagy a klímabarát várostervezés, a természetalapú megoldások (Nature-based Solutions; NBS) elsőre csak egy újabb divatos fogalomnak tűnik, ami gyűjtőneve lehet a zöldtetők, a füvesített villamospályák és a fásítás trendjének. Ám a természetalapú megoldások  fogalma ennél többet jelent – ezt bizonyítja többek között az is, hogy az Európai Bizottság jelentős összeggel támogat olyan projekteket, mint például a Nature4Cities, aminek fő célkitűzése az ilyen jellegű megoldások rendszerezése.

Minden bizonnyal ez kelthette fel a jelentős számban megjelenő résztvevők érdeklődését is. Többeknek közülük már volt ilyen irányú tapasztalata, voltak, akik maguk is gyakorolják – kicsiben, vagy nagyban – ilyen típusú megoldások alkalmazását, de sokan jöttek el egyszerűen azért, hogy többet tudjanak meg erről a témáról, miként illeszkedik a fenntarthatóság értékrendjébe.

20170505_101845

Az esemény első felében előadásokat hallhattunk a Nature4Cities projekt munkatársaitól. Szkordilisz Flóra, a MUTK ügyvezető igazgatója röviden ismertette a projekt fő célkitűzéseit, majd átadta a szót Csaba Dersnek, a MUTK külső szakértőjének, aki egy dinamikus ábrán szemléltette, milyen sokszínű területeket foglal magába a természetalapú megoldások hatóköre. A különböző infrastruktúrák (társadalmi, gazdasági, zöldinfrastruktúra -, hogy csak egy párat említsünk) sokszínűségéből is következik, hogy a természetalapú megoldásoknak nem kiragadott problémákkal, hanem azok rendszerszintű kezelésével érdemes foglalkozniuk. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai, Kántor Noémi és Gulyás Ágnes azokra az izgalmas kérdésekre adtak választ, hogy az elméleti, kutatói megközelítéseket, a filozófiát miként lehet a gyakorlatba ültetni, megoldásra váltani.

20170505_104745

Pásztor Péter a Szegedi Önkormányzattól, a N4C projekt egyik „teszt” városától pedig már kivitelezésre került, jó példákkal illusztrálta is ezeket a megoldásokat. Végül Ongjerth Richárd, a MUTK vezető tanácsadója egy megvalósult projekttapasztalaton keresztül szemléltette, hogy hogyan lehet klímastratégiát tervezni, és melyek azok az akadályok, amik egy ilyen típusú tervezés során felmerülhetnek.

20170505_114639

A természetalapú megoldások gyakorlatba ültetése során felmerülő akadályok témaköre alkotta a műhelymunka fő vezérfonalát is. A résztvevők először összegyűjtötték a lehetséges problémákat, majd ezt követően három léptéknek (helyi, regionális és országos) megfelelően osztályozták, hogy melyik akadályt melyik léptékszinten lehet elhárítani, hol található az adott probléma felelőse. A world café jelleggel megszervezett műhelymunkán mindenki gondolkodhatott mindegyik léptékszinten, így meglehetősen összetett megoldások körvonalazódtak a műhelymunka végére. Mindhárom asztalgazda egyöntetűen elsősorban politikai, valamint kommunikációs jellegű problémákat, akadályokat mutatott be. Míg előbbire helyi szinten a részvételi önkormányzat, regionális szinten a tervezés létjogosultsága, országos szinten pedig egy tanácsadói hálózat igénye merült fel megoldásként, utóbbira a participáció, a részvételi tervezés, valamint a szereplők: a lakosság, a tudományos munkatársak és a döntéshozók közötti, közös nyelven történő kommunikáció elősegítése és ösztönzése hangzott el javaslatként.

20170505_124101

Összességében egy kreatív, az összetett gondolkodásra fogékony csapattal, egy igen aktív, inspiráló délelőttön vehettünk részt, ahol sokat tanulhattunk egymástól. Ami a műhelymunka különösen nagy előnye, hogy az itt elhangzottakat nem csak egymás között beszélhetjük meg, hanem a Nature4Cities projektnek köszönhetően projektszinten, 25 EU-s partner felé lehet majd közvetíteni, és velük együtt kidolgozni azt az eszközrendszert, ami képes felölelni ilyen sokrétű és összetett problémahalmazra nyújtható javaslatokat, vagyis a természetalapú megoldások rendszerét. Egy ilyen mértékű összefogás magában foglalja annak az esélyét, hogy a természetalapú megoldások szemléletváltoztató missziója társadalmi szinten gyökeret verjen.

Akik tehát azért jöttek el a workshopra, hogy még több klímabarát várostervezési javaslatot hallhassanak, nem csalódtak, éppen ellenkezőleg: azzal a többlettudással távozhattak, hogy a természetalapú megoldások nem merülnek ki a zöld várostervezésben, hanem azon túlmutatva, olyan összetett társadalmi szintű problémarendszerre keresik a megoldást, amely alapjaiban határozza meg a városi élet színvonalát.