Több léptékben gondolkodunk – beszámoló a Nature4Cities projekt bécsi találkozójáról

18491513_1353051351409857_7558153381435402831_oMár visszatért a magyar csapat (Szeged Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem és a MUTK) a bécsi Nature4Cities meetingről, és kifejezetten izgalmas fordulatokról számolt be. A 4 év időtartamú H2020-as projekt fő célkitűzése, hogy rendszerezze azokat a természetalapú megoldásokat, amelyek a városi kihívásokra reagálnak. A 26 partner alkotta projekt most érkezett el abba a fázisba, hogy az első munkacsomag végeztével elkezdődik a második szakasz, aminek vezető partnere a MUTK. Ennek apropóján a novemberi kick-off meeting után most májusban Bécsben gyűltek ismét össze a partnerek megvitatni az első félév tapasztalatait, és felkészülni a következő munkaszakaszra. A találkozó a meglehetősen sok egyeztetnivaló okán igen feszített tempóban zajlott, azonban a három nap alatt a partnereknek még így is maradt lehetőségük közös vacsorákra, sajtótájékoztatóra, és egy, a projekthez illő városnézésre: Bécs természetalapú látványosságainak megtekintésére.

Természetalapú megoldások: a definíció

A Nature4Cities projekt feladata a természetalapú megoldások eszköztárának rendszerezése, azonban ehhez elengedhetetlen, hogy ennek az új keletű fogalomnak egy érvényes definíciót határozzon meg. Ez azért összetett feladat, mert maga a kifejezés sokkal többet jelent annál, mint amit elsőre gondolnánk: nem csak a klímabarát akciók, mint például a mostanában egyre divatosabbá váló zöldtető vagy zöldfal számítanak természetalapú megoldásoknak, hanem mindazon beavatkozások, amelyek a természet által támogatottak és inspiráltak, és amelyek fenntartható módon biztosítanak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket. Ily módon természetalapú megoldás lehet például a vízáteresztő burkolat, a városi tavak, vagy éppen az autópályákon vezetett vizesárok is.

18527587_1353052668076392_6175533319723781518_n

A feladat összetett

A projekt ebből a jól körvonalazott, összetett megközelítésből indul ki, és ez alapján veszi sorra mindazon városi kihívásokat, amelyekre természetalapú megoldások nyújthatók. A feladat komplexitását növeli, hogy több éghajlati sajátosságra vonatkozóan kell ezeket a kihívásokat és megoldásokat rendszerezni, emiatt 4 különböző klímájú város szolgáltat adatokat a teljeskörű felméréshez, amelyekből az egyik – a klímabarát megoldásairól már ismert – Szeged.

Léptékek mentén értékelünk

Jelenleg a MUTK vezetésével a 2-es munkacsomagban tevékeny partnerek az előzőleg meghatározott természetalapú megoldásokból vezetik vissza, hogy milyen módon, milyen léptékekben lehetséges azokat a városi kihívásokat rendszerezni, amelyekre a természetalapú beavatkozások nyújtanak megoldást, valamint egy olyan értékelési módszertant fejlesztenek ki, amely egyszerűsített útmutatóként szolgál a további munkacsomagok számára.

Ezt követően a 3-as és 4-es munkacsomag a városi kihívásokra azokat a mérőszámokat fogja rendszerezni, amik környezeti hatásokra érvényesek. Így épül majd fel végül az az interaktív eszközrendszer, amelynek közreműködésével a politikai döntéshozók, várostervezők, szakértők és a városi lakosság is könnyedén talál a saját igényeinek megfelelő természetalapú megoldási javaslatokat.

18557157_1353051284743197_6387155665571418405_n

Tapasztalatok és a folytatás

A májusi meeting ugyanakkor ráerősített arra a már novemberben megfogalmazott tapasztalatra, hogy a 26 projektpartner tudása meglehetősen tág, szerteágazó szakmai felkészültséget fed le, amit szintén szintetizálni szükséges. Azonban csak most, a májusi meetingen derült fény arra, hogy egyes szaktudások igen alulreprezentáltak: például a várostervezők olyan csekély számban képviseltek, hogy megszületett az igény egy belső tanácsadó szerv: a várostervezők szakmai tanácsadó csoportjának elindítására.

Azt továbbra is hangsúlyozni szükséges, hogy a természetalapú megoldások túlmutatnak a klímabarát várostervezésen, és összetett társadalmi kihívásokra keresik a választ. A projekt egyik missziója, hogy elültesse a természetalapú megoldások fogalmát és igényét a köztudatban.

Ahhoz, hogy a városi lakosságtól kezdve szakmai képviselőkön keresztül a politikai döntéshozók is nyitottak legyenek a természetalapú megoldások alkalmazására, egyszerű, világos, átlátható szempontrendszerekre van szükség. Ezt segíti elő, hogy több léptékben gondolkodunk, több szempontból vizsgáljuk meg mind a környezeti tényezőket, mind a városi kihívásokat, mind pedig a természetalapú megoldásokat.